Budapest önkényesen szed iparűzési adót?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Budapest egyelőre csak az ingatlanfejlesztő cégektől követel visszamenőleg súlyos pénzeket, ha azok nem vásároltak, hanem alvállalkozóval építettek egy ingatlant. Ha azonban mostantól csak a vételárral csökkenthető az iparűzési adó alapja, ám a vállalkozónak kifizetett költséggel nem, egy sor másik vállalkozás is számíthat visszamenőleges behajtásra. A bíróság legkorábban fél év múlva dönt. A szakértő szerint a cégeknek van igazuk.

Félő, hogy a főváros önkényes jogértelmezésből fakadó gyakorlatán felbuzdulva a többi önkormányzat is utólag több millió vagy akár több tízmillió forintnyi iparűzési adót akar most beszedni a vállalkozásoktól.

A keringőre való felhívást egy múlt heti sajtóhír jelenti. A Világgazdaságban ismertetett ügy dióhéjban: a budapesti ingatlanfejlesztő cégek eddig levonták az iparűzési adó alapjából az alvállalkozóknak kifizetett összegeket, ám a fővárosi adóhatóság – és a Pénzügyminisztérium – szerint ezt törvénytelenül tették. Budapest ezért az adóhivatali illetékesek értelmezése szerint elmaradt adót bírsággal és késedelmi pótlékkal növelten az elévülési időig, azaz 5 évre visszamenőleg visszaköveteli. Ez összességében többmilliárd forintra is rúghat.

A vitás ügy nem újkeletű, hiszen már legalább másfél esztendeje vannak folyamatban hasonló jogviták. Ezek közül van olyan is, amelyik már a bíróságon van, de még minimum fél év, mire az ítélet megszülethet. A kérdés mostani felmelegítése után ezért attól lehet tartani, hogy több helyhatóság követi a főváros példáját és utólag súlyos összegeket kíván majd behajtani a cégektől – osztja meg aggodalmait Oszkó Péter.

Forrás: Index


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Fontos transzferár-kötelezettségek és határidők | A pénz beszél

Május 31-ig kell elkészíteniük a társasági adóbevallásukat a naptári éves adózóknak. Azon cégek esetében, amelyek kapcsolt ügyleteket is bonyolítottak az adóévben, transzferár-nyilvántartás készítési, valamint transzferár-adatszolgáltatási kötelezettség is felmerülhet. Összefoglaljuk a legfontosabb teendőket.

2024. május 17.

Törvényi kötelezettség lett a fenntarthatóság: új jelentéstételi és beszámolási követelmények (2. rész)

Az Országgyűlés 2023. decemberében elfogadta a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségről és fenntarthatósági átvilágítási kötelezettségről szóló törvényt, amelynek az érintett vállalkozásokra irányadó fenntarthatósági célú átvilágítási, valamint jelentéstételi és beszámolási kötelezettségeket megállapító rendelkezései már január 1-jétől hatályosak. A törvényt feldolgozó cikksorozatunk második részében a fenntarthatósági jelentéssel és az ESG beszámolóval foglalkozunk.

2024. május 16.

A transzferárazás rejtett csapdái

A NAV ellenőrzési gyakorlatában egyre komolyabb szerepet kap a transzferárazás auditja. Ráadásul a vonatkozó szabályok is évről-évre egyre összetettebbek. A transzferár-dokumentációs határidők közeledtével érdemes végigtekinteni, hogy mik azok a rejtett csapdák, amelyeket kerüljünk el a dokumentáció és az adatszolgáltatás elkészítésekor. Ebben van segítségünkre a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.