Büntetőjogi intézkedések cégekkel szemben
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Büntető Törvénykönyvünk szerint a büntetőjogi felelősség egyéni felelősség, bűncselekményt csak természetes személy követhet el, de a jogi személyek ellen is lehetőség van büntetőjogi intézkedések alkalmazására. Az erről szóló 2001. évi CIV. törvényt a 2008. évi XXVI. törvény módosította, az új rendelkezések szeptember 1-jén lépnek hatályba.
A mai, bonyolult vállalati struktúrákban egyes, tipikusan gazdasági vagy pénzügyi bűncselekmények, valamint a közélet tisztasága elleni bűncselekmények esetén az egyéni elkövető büntetése önmagában már nem elégséges a bűncselekmény elkövetésétől való visszatartáshoz, ezért van szükség a jogi személyekkel szembeni büntetőjogi fellépésre is.
A jogi személlyel szembeni büntetőjogi intézkedés alkalmazásának főszabályként feltétele, hogy egy természetes személy bűncselekményt kövessen el, és ez a személy, valamint az általa elkövetett bűncselekmény kapcsolatban álljon egy jogi személlyel.
A mostani jogszabálymódosítás többek között lehetővé teszi, hogy a vagyoni előny mellett a jogi személy számára elért vagy elérni kívánt más előny is megalapozza az intézkedés alkalmazását. Ez azért jelentős, mert különösen a közélet tisztasága elleni bűncselekményeknél az elért vagy elérni kívánt előny nem mindig vagyoni jelleget ölt. A versenytársak kiszorítása, vagy a törvény által egyébként kötelezően előírt eljárás lefolytatásának meggyorsítása jelenleg nem alapozza meg minden esetben az intézkedés alkalmazását, tekintettel arra, hogy az elért, vagy elérni kívánt előny azonnal nem számszerűsíthető, illetve pénzben közvetlenül nem fejezhető ki. Nem vagyoni előny esetében a pénzbírságot az érintett jogi személy vagyoni helyzetére tekintettel fogják megállapítani.
A magyar büntetőeljárásban új jogintézmény – 2007-től alkalmazzák – a harmadfokú bírósági eljárás lehetősége. Szeptembertől a jogi személyekkel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedéseknél is lesz lehetőség a kétfokú fellebbvitelre. Csak akkor lehet helye a jogi személyt érintően harmadfokú eljárásnak, ha annak feltételei az ügyben érintett természetes személy tekintetében fennállnak és a jogi személyre vonatkozó ítéleti rendelkezés ellen önálló fellebbezésnek nincs helye.
A törvény módosítja társasági és a cégtörvényt is. A csődeljárás és a felszámolási eljárás során már ismert szabályhoz hasonlóan kimondja, hogy a gazdasági társaság átalakulására nincs lehetőség, ha büntető ügyben a jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazásának lehet helye, és erről a cégbíróság hivatalos értesítést kapott. Ezáltal átalakulással a büntetőjogi intézkedés alkalmazását nem lehet elkerülni.
