Cafeteria: még mindig olcsóbb a bérnél

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A kormány jelentősen megnövelné a béren kívüli és egyes meghatározott, nem pénzbeli juttatások után fizetendő közterheket. Ennek ellenére még jövőre is – akár cafeteria keretében, akár azon kívül – érdemes lehet béren kívüli, illetve egyes meghatározott juttatásokat adnia munkavállalóknak.

Az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról az országgyűlés elé terjesztett T/1705. számú törvényjavaslat a személyi jövedelemadó (szja) törvényben és az egészségügyi hozzájárulásról szóló (eho) törvényben jövőre jelentősen megnövelné a béren kívüli és egyes meghatározott, nem pénzbeli juttatások után fizetendő közterheket.

Miközben a kifizetőt (munkáltatót) terhelő közterhek mellett adható említett juttatások köre nem változna, a javasolt módosítások eredményeként jövőre ezek a juttatások három kategóriába tartoznának. Mit jelent ez pontosan?

Egyes meghatározott juttatások változatlan feltételekkel

A törvényjavaslat nem érinti

• a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés vagy más szolgáltatás,
• a cégtelefon magáncélú használata,
• az adóköteles díjú biztosítások,
• a reprezentáció és üzleti ajándék,
• a csekély értékű ajándék-juttatás,
• az egyidejűleg több magánszemély számára történő juttatás, ha nem lehet megállapítani az egyes magánszemélyek által megszerzett jövedelmet,
• a kifizető által egyidejűleg több magánszemély részére szervezett, döntően vendéglátásra, szabadidőprogramra irányuló rendezvény, esemény,
• a jogszabályi rendelkezés alapján átadott termék, nyújtott szolgáltatás,
• a reklámcélú ajándék

formájában keletkező jövedelem adókötelezettségét.

Ez azt jelenti, hogy ezeknek a juttatásoknak a fogalmi meghatározása, feltételrendszere nem változna, és a juttatónak továbbra is 1,19-szeres szorzóval 16 százalék szja-t és 27 százalék eho-t (összesen 51,17 százalékot) kell fizetnie.

Béren kívüli juttatások

Továbbra is a béren kívüli juttatások csoportjába tartozna

• a kedvezményes üdültetés,
• az étkezési juttatás (munkahelyi étkeztetés, Erzsébet utalvány),
• a munkáltató által a Széchenyi Pihenő Kártya-számlára utalt támogatás,
• az iskolakezdési támogatás,
• a helyi utazási bérlet juttatása,
• az iskolarendszerű képzés átvállalt költsége,
• a szövetkezet közösségi alapjából nem pénzben juttatott jövedelem,
• a munkáltatói hozzájárulás az önkéntes kölcsönös pénztárakba,
• a foglalkoztatói hozzájárulás a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe,
• a munkáltatói tag által az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakról szóló törvény előírásai szerint célzott szolgáltatásra befizetett összeg.

Ezek fogalmi meghatározásai, juttatásának feltételei, egyedi értékhatárai nem módosulnának, de a juttató közterhe a javaslat értemében mintegy 15 és fél százalékponttal növekedne. Ez abból adódik, hogy a 16 százalék szja mellett az eddigi 14 helyett 27 százalék lenne az eho mértéke.

Ezen felül további szigorítás, hogy csak

• az adott béren kívüli juttatásra vonatkozó értékhatárt meg nem haladó részből, és/vagy
• fejenként az összes kívüli juttatás együttes értékének a 450 ezer forintot, illetve a 450 ezer forintnak – a munkavállaló által az adott munkáltatónál az adóévben a juttatás alapjául szolgáló jogviszonyban töltött napokkal – arányos összegét (éves keretösszeget) meg nem haladó részből
• vehető figyelembe 1,19-szeres szorzóval az adóalap.

Ez azt jelenti, hogy

• az államkasszába történő fizetnivaló 51,17 százalékra nő, így azonos lesz az egyes meghatározott juttatásokat terhelő fizetnivalóval, vagyis az utóbbiakhoz képest megszűnik a béren kívüli juttatások kedvezményezettsége;
• a jelenleginél 50 ezer forinttal kevesebb éves keretösszeg pedig annyiból jelent majd némi „kedvezményezettséget”, hogy ezeknek a béren kívüli juttatásoknak a keretösszeg mértékén felüli részét a javaslat átsorolja az újonnan bevezetendő magasabb közterhű kategóriába.

Egyes meghatározott juttatások növelt adóalappal

A javaslat új kategóriaként vezeti be bizonyos juttatásokra az 1,53-szoros adóalapszorzót, aminek következtében a 16 százalék szja és a 27 százalék eho megfizetésével ebben a körben 65,79 százalék lenne a juttatót terhelő kötelezettség.

Ide tartozna

• a változatlan feltételekkel adható egyes meghatározott juttatásnak, illetve a béren kívüli juttatásnak nem minősülő, a munkáltatónál szabályozott minden juttatás [szja tv. 70.§ (1a) bekezdés],
• a béren kívüli juttatások esetében a jövedelemnek az adott juttatásra vonatkozó értékhatárt meghaladó része,
• a béren kívüli juttatások együttes értékének az éves keretösszeget meghaladó része.

Béremelés vagy cafeteria?

A magánszemély szempontjából a szándékolt módosítások azt jelentik, hogy a juttató 10 000 forint ráfordításából

• bér esetében 5097 forint,
• értékhatáron belüli béren kívüli juttatás, illetve a változatlan feltételekkel (1,19-es szorzóval) adható egyes meghatározott juttatás esetében 6615 forint,
• emelt adóalappal (1,53-as szorzóval) adható egyes meghatározott juttatás esetében 6031 forint
• nettójövedelemhez juthat a magánszemély.

Kétségtelen, hogy még jövőre is – akár cafeteria keretében, akár azon kívül – érdemes lehet béren kívüli, illetve egyes meghatározott juttatásokat adni, de ha juttatónak nem lesz fedezete a bruttó juttatási keret növelésére, a többlet-teher nyilvánvalóan a magánszemély nettó juttatásának csökkenését eredményezi.

 

 

Például 10 ezer forint bruttó keret jelenleg 7369 forint értékű Erzsébet utalványt, vagy önkéntes egészségpénztári hozzájárulást jelent, míg ha a javaslatot elfogadják, 754 forinttal kevesebbet.

Ha viszont a juttató képes felvállalni a megnövelt közteher-kötelezettségeket,

• 10 000 forint nettó béremelés esetén 19 618 forint,
• 10 000 forint értékhatáron belüli béren kívüli juttatás, illetve a változatlan feltételekkel (1,19-es szorzóval) adható egyes meghatározott juttatás esetén 15 117 forint (jelenleg 13 570 forint),
• 10 000 forint értékhatáron felüli béren kívüli juttatás, illetve emelt adóalappal (1,53-as szorzóval) adható egyes meghatározott juttatás esetén 16 579 forint (jelenleg 15 170 forint)

költségkeretet kell biztosítania. Például 10 ezer forint Széchenyi Pihenő Kártya-számlára utalt támogatás, vagy önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulás esetén a jelenlegi 13 357 forint helyett, ha a javaslatot elfogadják, jövőre 1760 forinttal több befizetnivalót kell vállalnia.

Emellett még ügyelni kell majd arra is, hogy a juttatások semmiképpen nem lehetnek teljesítményhez kötöttek (például jutalom-kiváltók). Ezt a tiltást egyes rendelkezések már eddig is tartalmazták, ám a törvényjavaslat (ha elfogadják) jövőre az alapelvek [Szja tv 1. §] közé illeszti a következő szabályt:
„(10) Ha a magánszemélyt egy adott bevétel az általa vagy más személy által végzett (teljesített) tevékenység, termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás ellenértékeként illeti meg – törvény eltérő rendelkezésének hiányában – e bevétel adókötelezettségének megállapítására kedvező adózási feltételekkel adózó bevételre, jövedelemre (így különösen az adóalapba nem tartozó tételnek minősülő bevételre, a béren kívüli juttatásra, az egyes meghatározott juttatásra) vonatkozó szabály nem alkalmazható.”

---