Csökkentenék a vállalkozói terheket
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az Országgyűlésben hétfőn este zajlott az egyes adótörvények módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája. Szó esett többek között a lehetséges járulékcsökkentésről valamint a telek- és építményadóról is.
A vita során ismertették az elektronikus adóbevallásra kötelezett mezőgazdasági őstermelők terheit csökkentő javaslatot. Mivel a pénzügyi tárca az infláció mértékével sem akarja emelni a 18 százalékos személyi jövedelemadó-kulcsba tartozó sávot, javaslat született a sávhatár 1,7 millióról 1,8 millióra változtatásáról is. Ez kiadná az inflációnövekedés mértékét.
Pettkó András (MDF) meggondolandónak nevezte az elhangzó javaslatot, hozzáfűzve, hogy pártja az egykulcsos adórendszer bevezetését támogatja. Kitért arra, hogy szerintük 97-ről 120 literre kellene emelni azt a gázolaj-mennyiséget, amely után visszajár a jövedéki adó egyes mezőgazdasági termelőknek. Érvelése között szerepelt, hogy az Európai Unió több országa, például Ausztria megengedi a százszázalékos visszatérítést ezekben az esetekben. Bóka István (Fidesz) élesen bírálta azt az elképzelést, hogy a telek- és építményadót ne az eddig megszokott négyzetméter-, hanem értékalapon számolják.
Értékelése szerint ez hatalmas adminisztratív terhet jelent az önkormányzatok számára. Kérdéses, hogy a kiemelt turisztikai településeken miként viszonyul ehhez az adónemhez a meglévő idegenforgalmi adó. Tállai András azt a javaslatot is ismertette, amely szerint 2008. január elsejétől 29-ről 26 százalékra csökkenne a társadalombiztosítási járulék, vagyis az élőmunkát terhelő adóteher. Tállai András értékelése szerint van fedezet a járulékcsökkentésre, mégpedig az egészségügyi alap azon többlete, amit a kormány az egészségügyi reformnak tulajdonít, illetve az a jelentős költségvetési többlet, amiről a Pénzügyminisztérium beszél.
Tátrai Miklós pénzügyminisztériumi államtitkár ezzel szemben kifejtette, hogy az említett többlet szerepel már a kiadási oldalon a jövő évi költségvetési törvényjavaslatában, tehát kiadáscsökkentés nélkül nem lehetne járulékcsökkentésre fordítani azokat. Hozzátette, hogy a gazdaság kifehérítése során meg kell várni december 31-ét, tehát a 2007. évi költségvetési év végét és jövő tavasszal visszatérni arra, mire használható a többlet. Az államtitkár úgy ítélte meg, hogy az eddig nem, vagy túl kevés adót fizető, a közterheket elkerülő állampolgárok ˝kifehérítése˝ után lehet mérsékelhető az eddig is korrekten fizetők adóterhe.
Tállai kitért a hazai vállalkozások ˝lehetetlen˝ helyzetére, hangsúlyozva, hogy a cégek igyekeznek áthelyezni székhelyüket valamely szomszédos, európai uniós országba, mivel mindenhol kisebb az adóteher, mint Magyarországon. A fideszes képviselő számításai szerint a 2002. óta folyamatosan adót emelő, új adónemeket kiötlő szocialista-szabad demokrata kormány eddig 450-500 milliárd forintos többletadóterhet tett a vállalkozásokra. Ebből a háromszázalékos járulékcsökkentés egy morzsát adna vissza.
Szatmáry Kristóf (Fidesz) az előterjesztés azon részét bírálta, amely szerint a közbeszerzési eljárások során az alvállalkozóknak tizenöt napnál nem régebbi adóigazolást kell bemutatniuk, ha százezer forintnál magasabb kifizetéshez akarnak jutni. A képviselő úgy értékelte, hogy ez óriási adminisztratív terhet jelentene a vállalkozások számára, fel tudnák dolgozni azokat.
Forrás: Origo
