Csökkentés nem, más igen


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az egyszerűsítések, a fehérítő intézkedések megőrzését akarnák a tanácsadók

A jelenlegi körülmények között vakmerőség lenne megvalósítani a korábban tervezett adó- és járulékcsökkentéseket, a költségvetési bevételeket nem érintő módosításokat azonban be kellene vezetni, és itt az ideje az állami kiadások visszafogásának is – így öszszegezhető a lapunknak megszólaló adótanácsadók véleménye. Ismeretes: a kormány a hét elején nemcsak a jövő évi költségvetés tervezetét, hanem a 2009-es adócsomagot is visszavonta, és a legutóbbi állapot szerint a kabinet nem is tervezi az adó- és járulékszabályok módosítását a jövő év elején.

Az adó- és járulékteher csökkentése a gazdasági szereplők elemi érdeke, ám ennél is fontosabb tényező a forintárfolyam stabilitása, az államháztartási deficit további sikeres csökkentése, valamint a pénzpiacok kiszámítható működése – szögezték le a szakemberek.
Az egyszerűsítések, a gazdaság fehérítésére szolgáló lépések visszavonását ugyanakkor semmi nem indokolja – vélekedett Vámosi-Nagy Szabolcs, az Ernst & Young adóigazgatója, aki szerint az új cégautóadó bevezetése, a pozitív adósok listájáról szóló kezdeményezés vagy a jövedékiadó-szabályok pontosítása ma is ugyanolyan időszerű, mint néhány hete. Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal egykori elnökhelyettese szerint a feketegazdaság visszaszorítása érdekében be kellene vezetni a készpénzfizetés korlátozásáról szóló passzusokat is, igaz, a korábbinál magasabb, egymillió forint körüli limittel. Ehhez a felsoroláshoz László Csaba, a KPMG adópartnere hozzátette még a veszteségelhatárolás kérdését, a járulékalapok egységesítését, valamint a helyi iparűzési adó levonhatósága körüli vitát.

Arra, hogy a nagy vállalatok hogyan fogadták az adócsökkentés átütemezését, a szakemberek úgy válaszoltak: a cégek megértik a kormány lépését, bár természetesen nem örülnek neki. Többen rámutattak ugyanakkor, hogy a különadó tervezett kivezetése amúgy is sok cég számára komoly csalódás volt, a társasági adó emelkedésével ugyanis nőtt volna a rájuk nehezedő teher. A csomag életbelépésével azok a vállalkozások jártak volna jól, amelyek komoly társaságiadó-kedvezményekkel rendelkeznek.
Az adócsomag visszavonásával mintegy 140 milliárd forinttal nőnek a jövő évi állami bevételek a nemrég bemutatott, ám a hét elején szintén visszavont költségvetési törvényjavaslathoz képest – fogalmaz az Állami Számvevőszék (ÁSZ) tegnap közzétett jelentése is. Ebben szintén leszögezik: a magyar vállalkozásokat hátrányosan érinti, hogy az élőmunka terhelése így 2009-ben sem csökken, és ez kedvezőtlenül hat a foglalkoztatás alakulására is. A számvevők ugyanakkor más irányú kockázatokat is látnak: a gazdasági növekedés lassulásával a költségvetési bevételek akár több száz milliárd forinttal maradhatnak el a korábbi számításoktól. Az ÁSZ jelentése szerint a GDP-növekedés 1-1 százalékpontos lassulása a bruttó hazai termék 0,4-0,45 százalékának megfelelő összeggel csökkenti az állami bevételeket.
A munkanélküliség növekedése és az államadóssággal kapcsolatos kiadások emelkedése miatt veszélybe kerülhet a konvergenciaprogramban szereplő 3,2 százalékos jövő évi GDP-arányos egyensúlyi cél, ezért növelni kell a költségvetési tartalékokat – áll a számvevők jelentésében. Megítélésük szerint a tartalékok mértékét 500-550 milliárd forinttal kellene bővíteni, vagy a kiadásokat kellene ugyanekkora mértékben csökkenteni ahhoz, hogy a deficitcél megvalósítására esély legyen.

Leszögezik: a gazdaság növekedését nem lehet kizárólagosan a kivitel bővüléséhez kapcsolni, legalábbis a magyar export jelenlegi szerkezete mellett. A számvevők olyan költségvetés készítését szorgalmazzák, amely elősegíti a bővülést, és növeli a vállalkozások versenyképességét. Véleményük szerint szükség van a konvergenciaprogram átalakítására is a kisebb növekedés miatt.

Hétfőn lesz új büdzsétervezet

A kormány várhatóan hétfőn nyújtja be az átdolgozott 2009-es költségvetési tervet az Országgyűlésnek – közölte Budai Bernadett kormányszóvivő. Az MTI jelentése szerint a büdzsé új terve már tartalmazza az új makroszámokat.
E felülvizsgálat végeztével a tárca áttekinti a konvergenciaprogram pályáját is.

Ezután megteszi a szükséges módosításokat, és decemberben az új, aktualizált konvergenciaprogramot szokás szerint benyújta Brüsszelnek – reagált az ÁSZ felvetésére a kormányszóvivő.

Forrás: Világgazdaság


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Törvényi kötelezettség lett a fenntarthatóság: új jelentéstételi és beszámolási követelmények (2. rész)

Az Országgyűlés 2023. decemberében elfogadta a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségről és fenntarthatósági átvilágítási kötelezettségről szóló törvényt, amelynek az érintett vállalkozásokra irányadó fenntarthatósági célú átvilágítási, valamint jelentéstételi és beszámolási kötelezettségeket megállapító rendelkezései már január 1-jétől hatályosak. A törvényt feldolgozó cikksorozatunk második részében a fenntarthatósági jelentéssel és az ESG beszámolóval foglalkozunk.

2024. május 16.

A transzferárazás rejtett csapdái

A NAV ellenőrzési gyakorlatában egyre komolyabb szerepet kap a transzferárazás auditja. Ráadásul a vonatkozó szabályok is évről-évre egyre összetettebbek. A transzferár-dokumentációs határidők közeledtével érdemes végigtekinteni, hogy mik azok a rejtett csapdák, amelyeket kerüljünk el a dokumentáció és az adatszolgáltatás elkészítésekor. Ebben van segítségünkre a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.