Kapcsolódó termékek: Adózási kiadványok, Adó Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A devizaalapú hitelek terjedésével párhuzamosan egyre nagyobb figyelmet kell szentelniük a hazai bankoknak és ügyfeleiknek is az euró, de még inkább a svájci frank árfolyamának alakulására: ha ugyanis a hazai fizetőeszköz kurzusa gyengülni kezd, az jelentősen befolyásolja mind a pénzügyi szolgáltatók, mind az adósaik helyzetét.
A forint esetleges gyengülése a svájci frankkal és az euróval szemben a devizahitel-állományok felértékelődésével járna együtt, ami jótékony hatást gyakorolna a bankok növekedésére. A devizában eladósodott ügyfelek szempontjából ugyanakkor a kurzus negatív irányú elmozdulása a törlesztési terhek emelkedését jelentené, ez pedig már kissé aggasztóbb a pénzügyi szolgáltatók számára, hiszen hosszabb távon ez a portfólió minőségének romlását is eredményezheti.
A devizahitelek aránya az elmúlt években lendületesen nőtt; 2007 júniusában a teljes állományon belül 56 százalékot ért el, sőt nyáron a háztartások kölcsönein belül is túlsúlyba kerültek az idegen fizetőeszközben nyilvántartott tételek. A 2007 közepét megelőző egy éven belül azonban – mutat rá egy friss tanulmányában a pénzügyi felügyelet – a devizaállományok bővülését erőteljesen fékezte az eurónak, illetve a svájci franknak a forinttal szembeni 12,8, illetve 17,5 százalékos leértékelődése. Az ebből adódó valutaátértékelési hatást kiszűrve kapott kiigazított adatok szerint a banki hitelexpanziónak az elmúlt egy évben tapasztalható lassulása teljes egészében az árfolyamváltozás miatt jött létre, a hitelkereslet pedig egyáltalán nem lanyhult. A belföldieknek nyújtott kölcsönök állománya kiigazított alapon 2005 vége óta gyakorlatilag változatlan, 18 százalékos éves ütemben bővült, az összes hitelállomány dinamikájában pedig a külföldre nyújtott hitelek gyors expanziója miatt még némi élénkülés is mutatkozott. (Még figyelemreméltóbb a helyzet a háztartásoknál: a jegybanki statisztikák szerint a szektor az augusztus végéig tartó egy év alatt több mint egyötödével növelte tartozásainak állományát.)
A tartósan magas szinten stabilizálódott hitelkeresleti expanzió – mutat rá a PSZÁF – nyilvánvaló ellentmondásban van a legutóbbi egy év költségvetési kiigazítási törekvései miatt romló hazai konjunktúrával, illetve jövedelmi viszonyokkal. A jelenség magyarázata jelentős részben ugyancsak a valutaárfolyamok markáns elmozdulásában található meg. A fennálló devizahitelek elértéktelenedése ugyanis az adósok szempontjából számottevő pozitív vagyoni hatással járt, illetve csökkentette az adósságszolgálati terheket, így minden bizonnyal jelentős keresletbővítő hatása is volt.
Forrás: Világgazdaság
A NAV útmutatót adott ki az utólagos részesedésbejelentéssel kapcsolatban, amelyben a leggyakrabban felmerülő kérdésekre kívánt válaszolni az adóamnesztia kapcsán. Továbbá változott a jegybanki alapkamat és az adóhatóság meghatározta a júniusi üzemanyagárakat is – derül ki a NAV-Figyelő eheti számából.
A számviteli beszámoló és az annak adatain alapuló társaságiadó-bevallás elkészítése az egyik legfontosabb olyan feladat, amely egy üzleti év zárásához kapcsolódik. A társaságiadó-kötelezettség szempontjából az üzleti év utolsó napjának több szempontból is relevanciája van: gondoljunk csak azokra az adóalap-korrekciókra, amelyek olyan számviteli tételekhez kapcsolódnak, amelyeket év végén számol el egy gazdálkodó. Emellett az év vége egyben lehetőségeket is nyújt az adózás tervezéséhez, egy esetleges adózási-módváltás megfontolásához. Nem utolsósorban az év vége sok szempontból olyan határidőt is jelent, amelyre indokolt kiemelt figyelmet fordítani. A zárás mellett természetesen a nyitás során, a következő év kezdeti időszakában is számos feladat jelentkezhet, különösen a mérlegkészítés, illetve a társaságiadó-bevallás benyújtása határidejéig bezárólag. Ezek a feladatok adózótól függően rendkívül változatosak, így kimerítő listát lehetetlen adni. Az Adó szaklap írása azokat a jellemzően előforduló, megfontolásra érdemes szabályokat, teendőket emeli ki, amelyek az adózók széles rétegét érinthetik.
A Tanács megállapodásra jutott a kettős adóztatás alóli mentességre irányuló gyorsabb és biztonságosabb eljárásokról, amelyek hozzá fognak járulni a határokon átnyúló befektetések fellendítéséhez és az adóvisszaélések elleni küzdelemhez. Az úgynevezett FASTER-kezdeményezés célja, hogy a forrásadó-eljárásokat biztonságosabbá és hatékonyabbá tegye az EU-ban a határokon átnyúlóan működő befektetők, a nemzeti adóhatóságok és a pénzügyi közvetítők, például a […]
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
