Devizás számla evásoknál, székhely ingyenesen
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az evás egyéni vállalkozónak van-e lehetősége arra, hogy devizában állítson ki számlát? Átengedheti-e a cégtulajdonos a saját ingatlanát a vállalkozás akár nulla forintért is? Ezekre a problémákra is megtalálja a megoldást az Adó-Kérdések és Válaszok szaklap 2009/5. számában.
Kérdésként merült fel, hogy az evás egyéni vállalkozó vajon állíthat ki eurós átutalásos számlát magyarországi ügyfelének? A pénzt ugyanis a vevő külföldről fizeti meg. A szakértő álláspontja szerint a devizás számla kiállításának ilyenkor sincs jogi akadálya. Az eva törvény értelmében azonban a bevételt forintban kell meghatározni. Az átszámításhoz azt az utolsó, a bizonylat kibocsátásának napján – más esetben a bevétel megszerzésének a napján – érvényes, az adott külföldi pénznem forintban kifejezett eladási árát kell alkalmazni, amelyet belföldön pénzváltási engedéllyel rendelkező hitelintézet devizában jegyez. Ha az adott külföldi pénznemnek ilyen jegyzése nincs, a forintra történő átszámításhoz a külföldi pénznem euróban kifejezett értékét kell alapul venni, amelyet a Magyar Nemzeti Bank a bizonylat kibocsátásának napját – más esetben a bevétel megszerzésének a napját – megelőző naptári negyedévre vonatkozóan tesz közzé.
Ne feledjük, hogy a számvitelről szóló törvény hatálya alá nem tartozó adóalanynál a bevétel megszerzésének időpontja pénz esetében az átvétel, a jóváírás napja, dolog, értékpapír, váltó, csekk és más hasonló okirat esetében ugyancsak az átvétel, dematerializált értékpapír esetében pedig az értékpapírszámlán való jóváírás napja lesz.
Egy másik érdekes probléma, hogy kell-e bérleti díjat fizetnie a vállalkozásnak akkor, ha a cégtulajdonos ingatlanában van a székhelye bejegyezve. Lehetséges-e, hogy akár nulla forint lesz a bérleti díj? Mi a helyzet akkor, ha a cégnek telephelye is van?
Amennyiben a cégtulajdonos saját tulajdonú ingatlanának egy részét a vállalkozás rendelkezésére bocsátja székhely (ügyvezetés helye) céljára, akkor tulajdonképpen szolgáltatást végez a vállalkozás részére. Ha a vállalkozás ezért fizet, akkor a cégtulajdonosnak, mint magánszemélynek, adóköteles bevétele keletkezik, melyet a különadózó jövedelmek között kell bevallania, illetőleg a kapott ellenérték 25 százalékát negyedévente adóelőlegként meg kell fizetnie. Ha a vállalkozás az ingatlan, mint székhely használatáért nem fizet semmit (nulla forintért adja bérbe), és a vállalkozás kettős könyvvezetésre kötelezett, akkor rendkívüli bevétele keletkezik.
Egyetlen törvény sem kötelezi a cégeket arra, hogy ingatlant béreljenek székhely számára. A törvény csupán csak azt várja el a cégektől, hogy a bejelentett székhely valóságos cím legyen, és ott történjen a cég ügyvezetése.
