Dől az áfa a költségvetésbe


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az első fél évben a büdzsé áfabevételei 30 százalékkal nőttek, míg az szja-bevételek érdemben csökkentek – ez derül ki a Pénzügyminisztérium friss adatsorából.

Az államháztartás önkormányzatok nélkül számolt úgynevezett központi alrendszerének hiánya júniusban 155,3 milliárd forint volt, ezzel a fél év végéig felhalmozott deficit 2892,3 milliárd forintra nőtt, ami az egész évre előirányzott 3152,7 milliárd forintos hiány 91,7 százaléka – derül ki a Pénzügyminisztérium (PM) részletes tájékoztatójából. A júniusi hiány az egy évvel korábbi 392,0 milliárd forintos deficit mindössze 39,6 százalékát érte el.

Június végéig a központi költségvetés 3040,7 milliárd forintos, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 26,8 milliárd forintos hiányt, az elkülönített állami pénzalapok viszont 175,2 milliárd forintos többletet értek el.

Június végéig a központi alrendszer bevételei az előző év azonos időszakához képest 2783,6 milliárd forinttal, 23,9 százalékkal nagyobb összeget értek el, a kiadások 3971,4 milliárd forinttal, 29,8 százalékkal nőttek.

A PM kiemelte, hogy a bevételek között 13,5 százalékkal emelkedtek az adó- és járulékbevételek.   Június végéig az általános forgalmi adóból 3255,0 milliárd forint bevétele keletkezett a költségvetésnek, ami az egy évvel korábbi bevételt 764,8 milliárd forinttal, 30,7 százalékkal haladta meg.

A személyi jövedelemadó-bevétel az év első hat hónapjában 1030,4 milliárd forint volt, 341,3 milliárd forinttal alacsonyabb az egy évvel korábbi összegnél. Az eltérést a bérek növekedése ellenére és a gyermeket nevelő szülők részére történt egyszeri adóvisszatérítés hatásával magyarázta a PM tájékoztatója.

A jövedéki adóból befolyt 580,7 milliárd forint bevétel 19,9 milliárd forinttal, 3,5 százalékkal nőtt.

Társasági adó címén az év első hat hónapjában 461,1 milliárd forint realizálódott, 112,4 milliárd forinttal több, mint a múlt év azonos időszakában.

A nyugdíjbiztosítási alap bevételei 2370,8 milliárd forintot értek el, 440,9 millió forinttal, 22,8 százalékkal nőttek a múlt év azonos időszakához viszonyítva. Ebből a szociális hozzájárulási adó és járulékok 1867,5 milliárd forintot tettek ki, míg a költségvetési hozzájárulás 484,4 milliárd forint volt. Az adók és járulékok 204,2 milliárd forinttal, a költségvetési támogatás 233,8 milliárd forinttal nőtt. Az egészségbiztosítási alap adó- és járulékbevételei 131,2 milliárd forinttal 1028,6 milliárd forintra nőttek, amiből a költségvetési hozzájárulás 618,2 milliárd forint, az előző évinél 255,3 milliárddal több volt.

Június végéig a nyugdíjkiadások 2360,6 milliárd forintot tettek ki, ami 373,4 milliárd forinttal haladta meg az előző év azonos időszakának kiadásait. A 18,8 százalékos növekedést a 13. havi ellátások februári kifizetése okozta. A 2,5 millió nyugdíjban és nyugdíjszerű ellátásban részesülő több mint 371 milliárd forint 13. havi ellátást kapott.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. május 15.

Akkor is tud róla a NAV, ha külföldről származik a bevétel

Sokan azt hiszik, hogy a tőkepiaci ügyletekből és kriptovalutákból származó jövedelem, különösen, ha külföldről származik, könnyen elrejthető az adóhatóság elől. Érdemes azonban tudni, hogy a külföldi bankoknál és befektetési szolgáltatóknál vezetett értékpapírszámláról és pénzforgalmi számláról több mint 100 országból kap a NAV tájékoztatást információcsere keretében. Szintén érdemes mérlegelni, hogy az ellenőrzött tőkepiaci ügyletekből, és kriptovalutából jövedelmet szerzők a NAV ellenőrzések célkeresztjében vannak a NAV 2024-es ellenőrzési terve szerint – foglalja össze a Niveus Consulting Group.

2024. május 15.

Speciális szakkérdések adóeljárásnál

Az adóigazgatási eljárásról szóló törvény szerint szakvéleményt kell kérni, ha az ügyben jelentős tény vagy egyéb körülmény megállapításához különleges szakértelem szükséges. Ismertetjük a szabályozást és bemutatunk egy érdekes példát a transzferárazás világából.