Az előzetes adatok szerint 1728 milliárd forint, a GDP 9,8 százaléka volt a kormányzati szektor első negyedévi hiánya. Az egyenleg az előző év azonos időszakához képest 1265 milliárd forinttal, GDP-arányosan 6,8 százalékponttal romlott – jelentette kedden a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Még decemberben módosul a jövő évi büdzsé, a kormány 1,5 százalékos gazdasági növekedés mellett 3,5 százalékos költségvetési hiányra számít.
Az év első hét hónapjában 14,2 százalékkal emelkedtek a költségvetés adó – és járulékbevételei; az áfabevétel csaknem 30 százalékkal nőtt egy év alatt.
Az első fél évben a büdzsé áfabevételei 30 százalékkal nőttek, míg az szja-bevételek érdemben csökkentek – ez derül ki a Pénzügyminisztérium friss adatsorából.
Május végével lezárult a családi adóvisszatérítés folyamata: a második körös kiutalási szakasz után a gyermeket nevelő családok több mint 685 milliárd forintot kaptak vissza – közölte a Pénzügyminisztérium. Május végén az államháztartás központi alrendszere 2737,0 milliárd forintos hiánnyal zárt.
Az államháztartás önkormányzatok nélkül számolt úgynevezett központi alrendszerének első negyedévi hiánya 2309,4 milliárd forint volt az egy évvel korábbi 1144,1 milliárd forinttal szemben.
A központi alrendszer hiánya 2309,4 milliárd forint volt március végére szemben a tavaly első negyedévi 1144,1 milliárddal – közölte a Pénzügyminisztérium (PM).
A tavalyi harmadik negyedévben a kormányzati szektor hiánya 623 milliárd forint, a GDP 4,6 százaléka volt az első félévi 4,2 százalék után. Az első három negyedévben 1570 milliárd forint, a GDP 3,9 százaléka volt a kormányzati szektor hiánya.
Az államháztartás önkormányzatok nélkül számolt központi alrendszere 2292,0 milliárd forint hiánnyal zárta az év első kilenc hónapját – derül ki a Pénzügyminisztérium részletes adataiból.
Az első felévi költségvetési adatok, valamint a várható reálgazdasági folyamatok alapján a Költségvetési Tanács tarthatónak tartja a hiánycélt.
Az áfabevételek csaknem negyedükkel nőttek. A költségvetési deficit az éves előirányzat 74,5 százaléka volt félévkor.
Londoni makrogazdasági elemzők friss előrejelzései szerint a magyar gazdaságban várhatóan előbb kezdődik a kilábalás a koronavírus-járvány okozta sokkból, mint a közép-európai térség többi gazdaságában.
Januárban az általános forgalmi adóból 8,9 százalékkal, a jövedéki adóból 9,0 százalékkal, a személyi jövedelemadóból 6,2 százalékkal több bevétel érkezett, mint tavaly, így a bevételek csaknem 10 százalékos és a kiadások 5 százalékot közelítő növekedése eredményeként januárban 198,8 milliárd forintos többlettel zárt az államháztartás önkormányzatok nélkül számolt központi alrendszere.
Az államadósság az Eximbank adósságát is figyelembe véve a GDP 81 százaléka, szemben az egy évvel korábbi 65,5 százalékkal.
Az egyenleg az előző év azonos időszakához képest 1405 milliárd forinttal, GDP-arányosan 4,0 százalékponttal romlott a koronavírus okozta járvány gazdasági hatásainak és az azok enyhítésére hozott intézkedések következtében.
A pénzügyminiszter szerint a nehéz helyzet ellenére a magyar államadósságkezelés változatlanul stabil, több lábon áll és gördülékenyen működik, ennek eredményeként a jövő év nem rejt jelentős kockázatokat, sőt azok esetleges felmerülése esetén is jelentős tartalékok állnak rendelkezésre.
A gazdaság újraindításának költségeire akkor is rendelkezésre áll a fedezet, ha jövőre Brüsszelből csak az egyedi szabályok szerint járó agrártámogatási összegek érkeznek – mondta a Világgazdaságnak adott interjújában a pénzügyminiszter.
Az államháztartási hiány óriási megugrását leginkább a járvány okozta többletkiadások indokolják. Az áfabevételek csökkentek, több jelentős adónemből több folyt be a büdzsébe szeptember végéig.
A koronavírus-járvány miatt nagyon megugrott a az első féléves költségvetési hiány, bár az adónemek többségéből több bevétel folyt be, mint egy évvel korábban.
Valamennyi jelentős adónemből érdemben több pénz folyt be a költségvetésbe október végéig, mint egy évvel korábban.
