„Dolgozz, fiam!” – munkavállaló gyermekek szüleinek jogállása


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A munka törvénykönyve bizonyos keretek között lehetővé teszi, hogy kiskorúak is munkaviszonyban dolgozzanak. Ilyen esetben szükségképpen a szülő (gyám) is interakcióba kerül a munkáltatóval, hiszen törvényes képviselőként ő az, aki meghatározott jognyilatkozatok megtételére jogosult a gyermek mellett vagy helyett. Milyen szerepet szán a törvény a dolgozó gyermek szüleinek, és mire kell ilyenkor odafigyelnie a munkáltatónak?

1. Kiskorúak vagy fiatal munkavállalók?

Egyes jogágak (polgári jog, büntetőjog, munkajog) saját terminológiát használnak a 18 éven aluli gyermekekre, fiatalokra. A munkajogi szabályok alkalmazásánál nehézséget okozhat, hogy egyszerre két definíciós rendszer is szerepet kap. Az Mt. speciális fogalomként használja a „fiatal munkavállaló” kategóriáját, amely minden, 18. életévét be nem töltött munkavállalót magában foglal. Az Mt. a munkavállalók e csoportjára számos, alapvetően a fiatalok egészségvédelmét, biztonságát garantáló szabályt tartalmaz, amely egyébiránt a vonatkozó uniós irányelvnek (94/33/EK irányelv a fiatal személyek munkahelyi védelméről) való megfelelést is szolgálja (pl. munkaidő-beosztásra vonatkozó korlátozások). A fiatal munkavállalókra vonatkozó szabályok ráadásul akkor is alkalmazandók, ha a 18 éven aluli személyt nem munkaviszonyban, hanem pl. megbízási vagy vállalkozási szerződéssel foglalkoztatják. Emellett a munkajogban jelentősége van a polgári jog gyermekekre, fiatalokra vonatkozó fogalomrendszerének is. A Ptk. a kiskorúság fogalmát alkalmazza a 18. életévet be nem töltött személyekre. Ezalól azonban van kivétel: ha a kiskorú személy házasságot köt, ezzel nagykorúvá válik. Így előfordulhat, hogy valaki már 18 éves kora előtt nagykorúnak számít. A kis- vagy nagykorú létnek a munkajogban is jelentősége van. A 14. életévét betöltött kiskorúak ugyanis a polgári jog szerint cselekvőképtelenek, a 14. életévüket betöltöttek pedig korlátozottan cselekvőképesek. (Cikkünkben  az egyszerűség kedvéért nem érintjük azokat az eseteket, amelyekben egy – életkora alapján már korlátozott cselekvőképesnek számító – kiskorú személyt belátási képessége alapján cselekvőképtelennek nyilvánít a bíróság a nagykorúak gondnokság alá helyezésének szabályai szerint.) A kiskorúak cselekvőképtelen illetve a korlátozottan cselekvőképes státuszának az Mt. hatálya alatt is van jelentősége: ilyenkor lép előtérbe a törvényes képviselő (azaz kiskorú személy esetén tipikusan a szülő, esetleg a gyám) szerepe. A kiskorúak cselekvőképességi státuszának elsősorban a munkaviszonnyal kapcsolatos jognyilatkozatok terén van jelentősége.

kiskorúak munkaviszonyaMegjegyzendő, hogy a fiatal munkavállalókra vonatkozó egészségvédelmi szabályok a kis- vagy nagykorúságtól illetve a cselekvőképességi státusztól függetlenül vonatkoznak a 18 éven aluli munkavállalókra, hiszen a fiatal szervezet védelmi igénye szempontjából nyilvánvalóan irreleváns, hogy az illető a jognyilatkozat-tétel során milyen fokú önállóságot élvez.

2. Ki kötheti meg a munkaszerződést?

Az Mt. három életkori kategória szerint, különböző megszorításokkal teszi lehetővé a munkaviszony-létesítést a kiskorúaknak,

Már egészen kis gyermekek is létesíthetnek munkaviszonyt, azonban csak bizonyos, jogszabályban meghatározott, kulturális, művészeti, sport- vagy hirdetési tevékenység keretében. Az ilyen munkaviszony olyan szakmai életpálya kezdete lehet (pl. színészet, profi sportkarrier), amelynek gyermekkorban való megkezdése mellett is komoly érvek szólhatnak egy fiatal tehetség esetén, így a munkaviszony létesítése a gyermek érdekét is szolgálhatja. Ha a gyermek még cselekvőképtelen (azaz 14 éven aluli), munkaszerződését helyette szülője írja alá. Ha pedig 14. életévét betöltve már korlátozott cselekvőképességű, törvényes képviselője hozzájárulásával köthet munkaszerződést. Ilyenkor tehát a munkaszerződésen mind a kiskorú munkavállaló, mind a szülő aláírása kell, hogy szerepeljen. Az ilyen munkaviszony létesítését továbbá 15 nappal meg kell előznie a gyámhatóságnak való bejelentésnek. 2020. január 1. előtt a gyámhatóság engedélyére is szükség volt, azóta azonban a gyámhatóság csupán ellenőrizheti adott esetben a bejelentésben foglaltakat. Egyes ágazatokban külön jogszabály további előírásokat is tartalmaz a gyermekek ilyen, speciális célú foglalkoztatására (így a 7/2001. (X.4.) ISM rendelet a tanköteles fiatal munkavállaló sportcélú foglalkoztatásáról).

  • Akik már a 15. életévüket betöltötték, életkoruk szerint korlátozottan cselekvőképesek polgári jogi értelemben. Ők törvényes képviselőjük hozzájárulásával köthetnek munkaszerződést a fenti módon. Fontos korlátozás azonban, hogy a 15 évesek csak akkor vállalhatnak munkaszerződés keretében munkát, ha nappali rendszerű iskolai képzésben tanulnak, és csak az iskolai szünetben. Ez esetben már nincs megkötés a munka speciális céljára nézve a fentiek szerint, vagyis szokványos diákmunkák is szóba jöhetnek.
  • Ha valaki a 16. életévét is betöltötte, de még kiskorú – tehát életkora szerint polgári jogi értelemben korlátozottan cselekvőképeseknek számít – szintén törvényes képviselőjének hozzájárulását kell kérnie. A 16 éven felüliek közül azonban már nemcsak a nappali rendszerben tanulók dolgozhatnak munkaviszonyban, és munkavállalási lehetőségeik már nem korlátozódnak az iskolai szünetekre. E rendelkezés jól láthatóan összhangban van a köznevelési törvény azon rendelkezésével, miszerint a tankötelezettség – főszabály szerint – annak a tanévnek a végéig tart, amelyben a gyermek betölti 16. életévét. A tanköteles kor eléréstől tehát a fiataloknak széleskörű jogosultságuk van dolgozni, viszont ehhez be kiskorúságuk ideje alatt még be kell szerezniük a szülő hozzájárulását.

A szülőknek tehát a kiskorú gyermek, fiatal cselekvőképességi fokához igazodóan helyettesítő vagy együttdöntési jogkörük van a munkaviszony létesítését illetően, és természetesen oda kell figyelniük arra is, hogy a munkaviszony létesítésével kapcsolatos egyéb előírások (pl. gyámhatósági bejelentés stb.) megvalósuljanak.

A cselekvőképtelen fiatal munkavállalók vonatkozásában ugyanígy a szülőnek van jogosultsága a gyermek helyett megtenni a munkaviszonnyal kapcsolatos, egyéb jognyilatkozatokat: így a munkaszerződés módosítását, a munkaviszony munkavállalói vagy közös megegyezéses megszüntetését, a jognyilatkozati formát öltő kötelezettségvállalást a szülő mondhatja ki vagy jegyezheti érvényesen. Ha a fiatal munkavállaló már kinőtt a cselekvőképtelenség életkorából, a szülő hozzájárulása (vagyis a gyermek és a szülő együttes döntése) szükséges a munkaszerződéssel, munkaviszonnyal kapcsolatos főbb jognyilatkozatok, azaz a munkaszerződés módosítása, megszüntetése valamint kötelezettségvállalás érvényes megtételéhez.

3. A szülő szerepe a munkaviszony teljesítése során

Az Mt. kimondja, hogy a munkavállaló a munkáját személyesen végzi. Míg tehát a fentiekben összefoglaltak szerint a szülő – kizárólagos vagy hozzájáruló – szerepvállalása megkerülhetetlen a munkaviszonnyal kapcsolatos egyes jognyilatkozatok megtételéhez, a munkaviszony teljesítésénél a szülő már el kell, hogy engedje gyermeke kezét: a gyermek személyében kell, hogy helytálljon munkahelyén. Nem fordulhat elő, hogy – a munkáltatóval munkaviszonyban nem álló – szülő ugorjon be például a gyermeke helyettesítésére annak betegsége esetén.

4. Igényérvényesítés

A munkaviszonyt tehát a kiskorú munkavállaló önállóan teljesíti, viszont ha a foglalkoztatás során őt jogsérelem éri (pl. nem fizetik ki a munkabérét, balesetet szenved, személyiségi jogait sértik, munkaviszonyát jogellenesen szüntetik meg), a szülő ismét színre léphet. Peres úton történő igényérvényesítés esetén a kiskorú személy főszabály szerint nem rendelkezik ún. perbeli cselekvőképességgel, vagyis önállóan nem járhat el, hanem helyette, nevében a törvényes képviselője pereskedhet. A polgári perjog nem ismeri a korlátozott perbeli cselekvőképesség kategóriáját, a szülő 14 éven felüli kiskorúak esetén is helyettesítő jelleggel – tehát nem a fentiek szerinti együttdöntési konstrukcióban – jár el a perben. Kivételesen egyes eljárási cselekményeknél a kiskorú személynek is szerepe lehet a perben (pl. bizonyos feltételek mellett ténykérdésekről a bíróság személyesen meghallgathatja őt). A törvényes képviselő helyettesítő jellegű eljárása alól kivételt képeznek azok az esetek, amelyekben a per tárgyáról a kiskorú személy is érvényesen rendelkezik. Így például a korlátozottan cselekvőképes kiskorú személy maga is érvényesítheti személyiségi jogsérelemmel kapcsolatos igényeit, például ha a munkahelyen zaklatás vagy baleset éri, és ezzel sérül testi vagy lelki egészséghez való joga. Ilyenkor a kiskorú munkavállaló önállóan is perelheti a jogsértő munkáltatóját.

4. Amire a munkáltatónak oda kell figyelnie dolgozó gyermek esetén

A fentiek érvényesülésére nemcsak a dolgozó gyermekek szülőjének, hanem a munkáltatónak is oda kell figyelnie, ha fiatal munkavállalót foglalkoztat. Az együttdöntési, hozzájárulási szabályok figyelmen kívül hagyásával megkötött munkaszerződés ugyanis érvénytelen, amit – az érvénytelenség feltárását követően – azonnali hatállyal meg kell szüntetni, amennyiben az érvénytelenség oka nem hárítható el (pl. a szükséges szülői nyilatkozat beszerzésével). A munkáltató ezenkívül köteles a munkavállalónak annyi időre járó távolléti díjat megfizetni, amennyi a munkáltató felmondása esetén járna, továbbá megfelelően alkalmazni kell a végkielégítés valamint szabályait is, ha a munkaszerződés a munkáltató oldalán felmerült okból érvénytelen, és azt az előbbiek alapján meg kell szüntetni. Ezenkívül adott esetben a munkáltatói kártérítés szabályai is alkalmazandók. Ilyen eset állhat fent, ha például a gyermek a szülő tudta nélkül dolgozik valahol, ellenben a munkáltatótól a gyermek életkorának ismeretében elvárható lenne, hogy gondoskodjon a szülő megfelelő bevonásáról. A munkáltatónak ezenkívül számolnia kell azzal is, hogy a munkaügyi hatósági ellenőrzés is kiterjed a kiskorú munkavállalók munkaviszony-létesítési korlátozásainak valamint a fiatal munkavállalók – munkavédelmi jellegű – szabályainak megtartására.


Kapcsolódó cikkek

2024. június 20.

Mi történhet még idén a forinttal és a magyar kamattal?

A napokban látott forintgyengülés ellenére az euró jegyzése a 385 és 400 forint közötti sávban maradhat az idén. Legalábbis erre számít Németh Dávid, a K&H vezető elemzője alapesetben, azaz akkor, ha nem történik jelentős változás az év hátralévő hónapjaiban a világ- és a magyar gazdaságban. A szakember beszélt a magyar inflációról, a várható kamatpályáról és a szükséges kiigazításról, valamint az uniós kilátásokról is.

2024. június 20.

Illeték: cserét pótló vétel

Életünk során adunk-veszünk dolgokat, akár ingatlanokat is. Változunk is változtatunk. Abban az esetben, ha ingatlant szerzünk ellenérték fejében, általában vagyonszerzési illetéket kell fizetni. Az ingatlan szerzése, átruházása, hasznosítása jogi esemény is, mely akár csere formájában is megvalósulhat. Jelen cikkben az illetéktörvényben szereplő csere, illetve cserét pótló vétel szabályait, érdekességeit mutatjuk be.

2024. június 19.

Varga Mihály: Magyarország élen jár a gazdaságfehérítésben az uniós országok között

Az Európai Unión belül Magyarország hajtotta végre az egyik legnagyobb gazdaságfehérítést 2010 óta: az áfarés mértéke 22 százalékról 4,4 százalékra, a GDP-arányos adóelvonás mértéke pedig 40 százalékról 35 százalékra csökkent – jelentette ki Varga Mihály az Adóigazgatások Európai Szervezete (IOTA) éves közgyűlésének szerdai nyitó napján Budapesten.