Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A digitalizáció a legtöbb ország adózási folyamatát mára olyan mértékben hatotta át, hogy teljesen más adózói magatartás szükséges, mint néhány évvel ezelőtt. Most az Egyesült Királyság adódigitalizációját mutatjuk be.
A sorozat első részét itt olvashatja.
Az MTD-bevezetése nem egyetlen lépésben történt az Egyesült Királyságban, hanem több, előre meghatározott mérföldköve is volt a folyamatnak.
Az első ilyen céldátum az 2019. április elseje volt, amikor a programra vonatkozó előírások, valamint a beadás módjára vonatkozó követelmények váltak hatályossá. Azonban ez nem minden adóalanyt érintett. Az első és máig érvényben lévő szűrő az adóalany adóköteles forgalmának a mértékére vonatkozott. Ennek megfelelően az MTD-szabályai azon adóalanyokra vonatkoztak, akik az Egyesült Királyság áfa-regisztrációs küszöbértékét elérték, ami akkor 85,000 font volt és egyébként azóta sem változott. Magyarán ha valamely adóalany azóta sem haladta meg ezt a szintet, nem kell(ett) az MTD-szabályoknak semmilyen formában sem megfelelniük.
A szabályok első körben a havi bevalló adóalanyokat érintették, majd sorban a negyedéves bevallók következtek. Érdekes megjegyezni, hogy az országban, amikor negyedéves bevallásról beszélünk, akkor nem csupán a nálunk is ismert naptári negyedévre kell gondolnunk, hanem létezik a csúsztatott negyedév is, ami például az első negyedév esetében jelenthet február-április, vagy március-május közötti időszakot is.
A bevezetés első évében mindig akkor váltak az MTD-szabályai hatályossá az adóalanyok számára, amikor a bevallási időszak teljes tartama már 2019. április 1-ére vagy utánra esett. Szintén külön csoport volt a csoportos adóalanyok köre, akik 2019. október elsejétől léptek be a rendszerbe hasonló ütemezés szerint, mint a ’normál’ adóalanyok.
Az MTD-szabályok nem automatikusan váltak kötelezővé az adóalanyok számára, hanem minden adóalanynak magának kellett intéznie az ún. feliratkozást. A feliratkozásnak is megvoltak a maga szabályai, hogy ki, mikor jelentkezhetett be a rendszerbe, az utolsó ’régi’ beadási mód után hány nappal iratkozhatott fel leghamarabb, illetve mi volt az utolsó dátum, amíg még teljesíthette a követelményeket.
Az MTD-szabályai 2020. április 1-vel kezdődően kellett volna, hogy teljessé váljanak, azonban a COVID első hulláma ezt elsöpörte, és egy évvel későbbre tolta, azaz 2021.04.01-re. A tavaly április elsejétől esedékes változások mennyiségüket tekintve nem voltak olyan nagyságúak, mint a korábbiak, viszont horderejüket tekintve sokkal mélyebb változások váltak hatályossá.
Tavaly április elsejétől az emberi beavatkozás mértéke nagyon korlátozott körre terjedhet ki, és törvényileg szabályozott, hogy mik azokat az engedélyezett módosítások, amelyeket továbbra megtehetnek az adóalanyok.
Mielőtt a megengedett módosítások közül néhányat megemlítenék, nézzük meg mik azok az elemek, amelyeknek manuális módosítását szigorúan el kell kerülni. Négy ilyen tartalom van, amelyekből az első a teljesítés időpontjának módosítása, második az adóalap, harmadik az áfa összege és végül a felszámított áfából a konkrétan levonható adó mértéke. Ezek ’kézi’ módosítását csak nagyon alapos indok esetén teheti meg az adóalany.
A megengedett módosítások köre, ahogy előbb is említettem nagyon szűk körű. A leggyakoribb módosítások többnyire az importált árukhoz kapcsolódnak, ezekre ugyanis havi rendszerességgel szolgáltat adatot a királyi adóhatóság. Jellemzően kétféle adat szokott érkezni az adóhatóságtól attól függően, hogy az adóalany hogyan nyilatkozott korábban a vámáfa megfizetését illetően. Amennyiben ilyen típusú ügyleteire a fordított adózás szabályait alkalmazza, akkor az adóhatóság rendszeréből tudja az adóalany a tanúsítványt letölteni. Ellenben, ha az adóalany a határon megfizeti az áfát, akkor a hatóság postai úton juttatja el a megfizetett áfát igazoló tanúsítványt. Ezek a tanúsítványok továbbra is manuálisan számolhatók el.
Szintén lehetővé teszik a szabályok az adómentes és adóköteles tevékenységet is folytató adóalanyok számára, hogy a levonási hányad kimunkálása után a levonási hányad segítségével módosítsák az előzetesen felszámított áfát. Szintén megengedettek azok a módosítások, amelyek bizonyos céges eszközök magáncélú használata miatti válnak szükségessé.
Hosszan lehetne még sorolni azokat a megengedett módosításokat, amelyeket a jogalkotó elismer, azonban ezek között olyan a brit adórendszerre jellemző módosítások is vannak, amelyekhez hasonló a magyar adórendszerben nem is létezik.
Végül hadd zárjam a témát a legfrissebb fejleménnyel, amely szerint eddig csak azok az adóalanyok voltak kötelesek az MTD-szabályai alá bejelentkezni, akiknek a forgalma meghaladta az áfa-regisztráció küszöbértékét, azonban jövő április elsejétől már a legkisebb adóalanyok is kötelesek lesznek alkalmazni a szabályozást.
A szerző, Molnár Péter független adótanácsadó.
