EB pofon a magyar áfatörvénynek

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Európai Bíróság csütörtökön ítéletben mondta ki, hogy a magyar áfatörvényben az exportértékesítés adómentességének feltételeit szabályozó rendelkezés ellentétes a közösségi irányelvvel – hívja fel a figyelmet a MAZARS. Korábban előfordult, hogy jóhiszemű eladók az eladási ár 40 százalékát fizették meg utólag a NAV-nak azért, mert az értékesített termékek kiléptetése az EU-ból kicsúszott az áfatörvényben fogalt 90 napos határidőből. A vezető könyvvizsgáló és tanácsadó vállalat rámutat: a döntés nyomán a korábban elmarasztalt cégek most felülvizsgálatot kérhetnek.

Csütörtökön közzétett C-563/12. számú ítéletében az Európai Bíróság kimondta: az uniós Áfa Irányelvvel nem egyeztethető össze az olyan nemzeti szabályozás, amely a ténylegesen kiszállított áru esetében pusztán azon az alapon vonja meg az értékesítés adómentességét, hogy az nem lett határidőn belül kiléptetve az országból – derül ki a MAZARS összefoglalójából.

A jelenleg hatályos magyar áfatörvény rendelkezése szerint ugyanis, az exportra – azaz unión kívülre – értékesített terméket a teljesítés napjától számított kilencven napon belül igazoltan ki kell léptetni az EU területéről, egyébként az ügyletre nem alkalmazható az adómentesség.
 
A rendkívül szigorú hazai szabályozás miatt többször előfordult, hogy a vevő hibájából vagy egyszerűen csak akedvezőtlen körülmények miatt az exportra értékesített termék nem hagyta el az unió területét a határidőn belül és ezért a jóhiszemű eladót súlyos anyagi kár érte.

„Ilyen esetekben az adóalanynak – még ha csak egy-két napos csúszásról is volt szó – az értékesítése után visszamenőlegesen adófizetési kötelezettsége keletkezett – foglalta össze Nyári Zsolt, a MAZARS szenior adómenedzsere. 

És mivel az unión kívül letelepedett vevő nem, vagy csak ritkán fogadta el, hogy a beszerzése után – utólag – még a magyar áfát is megfizesse, az eladóknak a pluszban felmerült adókötelezettség komoly veszteségeket eredményezett.”
 
 Nyári Zsolt szerint még nagyobb kárt okozott, amikor a mulasztásra egy-egy adóhatósági ellenőrzés során derült fény, és ilyenkor a meg nem fizetett áfa után az eladóra még további 50 százalék adóbírságot és késedelmi kamatot is kivetett a NAV.

Sajnos előfordult, hogy az eladónak az értékesítésért kapott ellenérték közel 40% még utólag meg kellett fizetnie az adóhatóságnak, csak azért, mert – gyakran tőle független okok miatt – két napot csúszott a termékek vámhatósági kiléptetése, mutat rá a szabály szigorúságára az adószakértő.

2014. január 9: Adónap

ART, SZJA, ÁFA, JÁRULÉKOK, TAO – Mindent megtudhat a 2014-től hatályos adó- és járulékváltozásokról! Időpont: 2014. január 9. Helyszín: Danubius Hotel Arena, 1148 Budapest Ifjúság útja 1-3 Program: 09.00-10.00     Az adózás rendjéről szóló törvény változásai       10.15-11.45     Személyi jövedelemadó változásai           13.00-14.00     Járulékok változásai                   14.00-15.30     Általános forgalmi adó változásai           15.45-16.45     Társasági adó változásai   Előadók: Dr. Vámosi-Nagy Szabolcs ügyvéd, adószakértő, c. egyetemi tanár ELTE jogi kar Dr. Németh Nóra tanácsos, NAV Sike Olga főosztályvezető-helyettes, NAV Széll Zoltánné szakmai főtanácsadó, NAV További információk és jelentkezés itt

 
Az Európai Bíróság véleménye szerint, amennyiben az áru igazolhatóan elhagyta az unió területét, akkor az adómentességet az eladótól nem lehet megvonni. És mivel – az irányelv értelmében –az adómentesség ilyen szintű korlátozása sosem volt megengedett, ezért a korábban ilyen okból elmarasztalt cégek – amennyiben a termékek vámhatósági kiléptetését igazolni tudják – jogosan kérelmezhetik az elmarasztaló határozatok felülvizsgálatát.

 

---