Kapcsolódó termékek: Adózási kiadványok, Adó Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A regisztrációs adó részleges visszatérítéséről szóló törvény 2007. február 15-iki hatályba lépése óta eltelt több mint öt hónapban 17 657 esetben, kamatokkal együtt 4,2 milliárd forint regisztrációs adót térített vissza a Vám- és Pénzügyőrség (VP).
Az előzetes felmérés szerint mintegy 73 ezer kérelemmel és mintegy 8-10 milliárd forint visszafizetésével számolt a Vám- és Pénzügyőrség, ugyanis 2004. május 1. és 2005. december 31. között ennyi használt gépjármű után fizették meg a regisztrációs adót, aminek egy bizonyos részét igényelhették vissza az ügyfelek – mondta el Sipos Jenő, a testület szóvivője az MTI érdeklődésére.
Eddig 24 652 beadvány érkezett a Vám- és Pénzügyőrséghez, amiből 18 193-at már jogerősen elbíráltak a fővámhivatalok, és az ügyfelek számára kedvező döntést hozva részeleges adó-visszatérítést rendeltek el.
A fővámhivatalok a törvényi feltételek hiánya miatt július végéig jogerősen mintegy 536 kérelmet, míg nem jogerősen 489-et utasítottak el, amelyekhez zömében a kérelmezők nem csatolták a szükséges okmányokat, bizonylatokat.
A tapasztalatok szerint többnyire azok kezdeményezik a regisztrációs adó részleges visszatérítését, akik korábban saját nevükben fizették meg az adót, és azt másra nem hárították át – mondta a szóvivő.
A regisztrációs adó részleges visszatérítésére vonatkozó kérelmeket a törvény hatálybalépésétől számított 180 napon belül lehet előterjeszteni, azaz 2007. augusztus 13-ig. Az ezt követően benyújtott kérelmeket, mint késve előterjesztett beadványokat, a vámhatóság érdemi vizsgálat nélkül el fogja utasítani.
Forrás: FigyelőNet
A NAV útmutatót adott ki az utólagos részesedésbejelentéssel kapcsolatban, amelyben a leggyakrabban felmerülő kérdésekre kívánt válaszolni az adóamnesztia kapcsán. Továbbá változott a jegybanki alapkamat és az adóhatóság meghatározta a júniusi üzemanyagárakat is – derül ki a NAV-Figyelő eheti számából.
A számviteli beszámoló és az annak adatain alapuló társaságiadó-bevallás elkészítése az egyik legfontosabb olyan feladat, amely egy üzleti év zárásához kapcsolódik. A társaságiadó-kötelezettség szempontjából az üzleti év utolsó napjának több szempontból is relevanciája van: gondoljunk csak azokra az adóalap-korrekciókra, amelyek olyan számviteli tételekhez kapcsolódnak, amelyeket év végén számol el egy gazdálkodó. Emellett az év vége egyben lehetőségeket is nyújt az adózás tervezéséhez, egy esetleges adózási-módváltás megfontolásához. Nem utolsósorban az év vége sok szempontból olyan határidőt is jelent, amelyre indokolt kiemelt figyelmet fordítani. A zárás mellett természetesen a nyitás során, a következő év kezdeti időszakában is számos feladat jelentkezhet, különösen a mérlegkészítés, illetve a társaságiadó-bevallás benyújtása határidejéig bezárólag. Ezek a feladatok adózótól függően rendkívül változatosak, így kimerítő listát lehetetlen adni. Az Adó szaklap írása azokat a jellemzően előforduló, megfontolásra érdemes szabályokat, teendőket emeli ki, amelyek az adózók széles rétegét érinthetik.
A Tanács megállapodásra jutott a kettős adóztatás alóli mentességre irányuló gyorsabb és biztonságosabb eljárásokról, amelyek hozzá fognak járulni a határokon átnyúló befektetések fellendítéséhez és az adóvisszaélések elleni küzdelemhez. Az úgynevezett FASTER-kezdeményezés célja, hogy a forrásadó-eljárásokat biztonságosabbá és hatékonyabbá tegye az EU-ban a határokon átnyúlóan működő befektetők, a nemzeti adóhatóságok és a pénzügyi közvetítők, például a […]
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
