Kapcsolódó termékek: Adózási kiadványok, Adó Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Éppen harmadánál tart a regisztrációs adó visszatérítésére megszabott idő, mostanáig több mint 14 ezren jelentkeztek kérelmükkel a kijelölt hivatalokban.
Mint a vám- és pénzügyőrségnél megtudtuk, négyezer ügyet bíráltak már el jogerősen, eddig mintegy egymilliárd forint visszatérítéséről született döntés. A kérelmek meglehetősen kényelmes iramban érkeznek, a feldolgozásban nincs fennakadás. A visszajáró összeget, valamint a kamatot számítógépes program számítja ki többféle paraméter alapján.
Mint arról lapunk is beszámolt, azoknak jár vissza a regisztrációs adó egy része, akik 2004. május 1-je és 2005. december 31-e között helyeztették forgalomba külföldön vásárolt használt autójukat. Ez időszak alatt a magyar szabályozás sajátossága miatt figyelmen kívül hagyták az adó kiszabásánál a jármű értékcsökkenését. Az Európai Bíróság viszont kötelezte a magyar államot a különbözet visszatérítésére. A pénzügyi tárca előzetes számításai szerint mintegy 72 ezren lehetnek érintettek – 33 ezer kereskedő és 39 ezer magánszemély –, s emiatt 8-10 milliárdos pluszkiadás terhelheti a költségvetést.
A pillanatnyi helyzetet nézve úgy tűnik, a végleges adatok nem tükrözik majd a várakozásokat, hiszen az időarányosan várható 20-25 ezertől messze elmarad az eddigi kérelmezők száma. Sipos Jenő, a VPOP szóvivője szerint ennek az lehet az oka, hogy sokaknak nem sikerült még összegyűjteniük a szükséges számlákat, bizonylatokat, amelyekből feketén-fehéren kiderül, hogy ki fizette a regisztrációs adót, és ténylegesen mekkora összeget. Elsősorban azok a problémás ügyek, amikor nem közvetlenül külföldön, hanem hazai kereskedőtől vásárolta az ügyfél az autóját. Ilyenkor ugyanis okmányokkal kell igazolni, hogy a kereskedő áthárította-e részben vagy egészben a vevőjére az adó megfizetését, vagy maga állta ezt a számlát. Ezekben az esetekben az a legfőbb gond, hogy az adásvételi szerződésekben – használt autókról lévén szó – többnyire nem szerepeltették elkülönítve a regisztrációs adó összegét. A szóvivő elképzelhetőnek tartotta, hogy az utolsó hetekben megugrik az igénylések száma, de mint mondta, a hivatalok felkészültek a nagyobb ügyfélrohamra is. Augusztus 15-éig bárki dönthet úgy, hogy él a lehetőséggel, azt követően azonban már nem lehet érvényesíteni a visszaigénylési jogot.
Forrás: Világgazdaság
A NAV útmutatót adott ki az utólagos részesedésbejelentéssel kapcsolatban, amelyben a leggyakrabban felmerülő kérdésekre kívánt válaszolni az adóamnesztia kapcsán. Továbbá változott a jegybanki alapkamat és az adóhatóság meghatározta a júniusi üzemanyagárakat is – derül ki a NAV-Figyelő eheti számából.
A számviteli beszámoló és az annak adatain alapuló társaságiadó-bevallás elkészítése az egyik legfontosabb olyan feladat, amely egy üzleti év zárásához kapcsolódik. A társaságiadó-kötelezettség szempontjából az üzleti év utolsó napjának több szempontból is relevanciája van: gondoljunk csak azokra az adóalap-korrekciókra, amelyek olyan számviteli tételekhez kapcsolódnak, amelyeket év végén számol el egy gazdálkodó. Emellett az év vége egyben lehetőségeket is nyújt az adózás tervezéséhez, egy esetleges adózási-módváltás megfontolásához. Nem utolsósorban az év vége sok szempontból olyan határidőt is jelent, amelyre indokolt kiemelt figyelmet fordítani. A zárás mellett természetesen a nyitás során, a következő év kezdeti időszakában is számos feladat jelentkezhet, különösen a mérlegkészítés, illetve a társaságiadó-bevallás benyújtása határidejéig bezárólag. Ezek a feladatok adózótól függően rendkívül változatosak, így kimerítő listát lehetetlen adni. Az Adó szaklap írása azokat a jellemzően előforduló, megfontolásra érdemes szabályokat, teendőket emeli ki, amelyek az adózók széles rétegét érinthetik.
A Tanács megállapodásra jutott a kettős adóztatás alóli mentességre irányuló gyorsabb és biztonságosabb eljárásokról, amelyek hozzá fognak járulni a határokon átnyúló befektetések fellendítéséhez és az adóvisszaélések elleni küzdelemhez. Az úgynevezett FASTER-kezdeményezés célja, hogy a forrásadó-eljárásokat biztonságosabbá és hatékonyabbá tegye az EU-ban a határokon átnyúlóan működő befektetők, a nemzeti adóhatóságok és a pénzügyi közvetítők, például a […]
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
