Kapcsolódó termékek: Adózási kiadványok, Adó Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Javaslatot tett a közpénzügyi felelősségről és az Országgyűlés Költségvetési Hivataláról szóló törvény bevezetésének új menetrendjére a Pénzügyminisztérium – jelentette be Tátrai Miklós, a tárca államtitkára. A javaslat azután született meg, hogy a tárca honlapján júniusban nyilvánosságra hozta a törvénytervezet koncepcióját, és a javaslatról megkezdődtek az ötpárti megbeszélések.
A koncepció kiinduló eleme, hogy 2007 őszén megszülessen az a kétharmados törvény, amely a közpénzügyi felelősségről és az Országgyűlés Költségvetési Hivataláról szól. A megalkotandó törvény célja stabil költségvetés-politikai szabályrend és ezt biztosító intézményrendszer létrehozása a hitelesség, a költségvetési fegyelem, az államháztartás tartós egyensúlyának megteremtése érdekében.
A költségvetés-politikai szabályok közül az első a fenntartható adósságszintre vonatkozik. A javaslat szerint a reál adósságszint tartása biztosítja a költségvetés-politika hosszú távú fenntarthatóságát, az adósságráta csökkenését.
A javaslat kimondja, hogy aktív elsődleges egyenlegre van szükség a költségvetésben.
A harmadik szabály az önkormányzati adósság kereteire vonatkozik. A lényege: egyes önkormányzatok szintjén a beruházások arányában limitált hitelfelvétel (˝aranyszabály˝) biztosítja a helyi költségvetés-politika hosszú távú fenntarthatóságát, úgy, hogy az eddigi hitelkorlátozási szabály is fennmarad.
A költségvetési eljárási szabályok középtávú költségvetési tervet tesznek kötelezővé. A mindenkori költségvetési törvényben a parlament – összhangban a reáladósság szinten tartásának követelményével – meghatározza a tárgyévet követő első és második év egyenlegcéljait. A költségvetési terv parlamenti elfogadása alapján a kormány három évre előre meghatározza a fejezeteknek nyújtandó támogatásokat.
A kötelező ellentételezési szabály azt jelenti, hogy az Országgyűlés nem tárgyalhat olyan törvényjavaslatot vagy módosító indítványt, amelynek elfogadása esetén a hatályba lépéstől számított négy költségvetési év bármelyikében a költségvetési hiány nőne vagy a költségvetési többlet csökkenne.
A költségvetési átláthatóság biztosításának egyik legerősebb eszköze egy a kormánytól független, pártsemleges, jól informált intézmény, az Országgyűlés Költségvetési Hivatala (OKH). A PM által közölt javaslat szerint ugyanis a jelenlegi magyar rendszerben nincsen olyan intézmény vagy mechanizmus, amely ˝versenyezni tud˝ a végrehajtó hatalom információs előnyével, illetve képes szembesíteni a döntéshozókat az aktuális javaslatok, intézkedések hosszabb távú hatásaival.
Az OKH, mint külső kontroll-szervezet, kizárólag a költségvetési átláthatóság érdekében tevékenykedik, a költségvetés-politika alakításában semmilyen módon nem vesz részt. Az OKH nem készít alternatív költségvetés-politikai javaslatokat az Országgyűlés számára, csak független becsléseket. A költségvetés, illetve a szaktörvények elkészítése és végrehajtása továbbra is a kormány felelőssége.
Veres János pénzügyminiszter áprilisban és májusban több konferencián már beszélt a most közzétett pénzügyminisztériumi javaslatokról. A Magyar Iparszövetség (OKISZ) közgyűlésén elmondta: új költségvetési szabályokat kíván kialakítani 2009-től a Pénzügyminisztérium, de már 2008-ban pozitív elsődleges költségvetési egyenleget határozna meg, maximalizálná az ország GDP-arányos adósságrátáját és az önkormányzatok eladósodását, valamint középtávú kiadási plafonokat állítana fel.
Forrás: PrivátBankár
Május 31-ig kell elkészíteniük a társasági adóbevallásukat a naptári éves adózóknak. Azon cégek esetében, amelyek kapcsolt ügyleteket is bonyolítottak az adóévben, transzferár-nyilvántartás készítési, valamint transzferár-adatszolgáltatási kötelezettség is felmerülhet. Összefoglaljuk a legfontosabb teendőket.
Az Országgyűlés 2023. decemberében elfogadta a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségről és fenntarthatósági átvilágítási kötelezettségről szóló törvényt, amelynek az érintett vállalkozásokra irányadó fenntarthatósági célú átvilágítási, valamint jelentéstételi és beszámolási kötelezettségeket megállapító rendelkezései már január 1-jétől hatályosak. A törvényt feldolgozó cikksorozatunk második részében a fenntarthatósági jelentéssel és az ESG beszámolóval foglalkozunk.
A NAV ellenőrzési gyakorlatában egyre komolyabb szerepet kap a transzferárazás auditja. Ráadásul a vonatkozó szabályok is évről-évre egyre összetettebbek. A transzferár-dokumentációs határidők közeledtével érdemes végigtekinteni, hogy mik azok a rejtett csapdák, amelyeket kerüljünk el a dokumentáció és az adatszolgáltatás elkészítésekor. Ebben van segítségünkre a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
