Egyszerűbb és gyorsabb pereskedés

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

2009 nyarán fogadta el a parlament az a törvényt, amely lehetővé teszi a vállalkozások közötti jogviták gyorsabb elbírálását. Az új szabályok jelentős része 2011-től alkalmazható, a változás pedig része annak az intézkedéssorozatnak, amely gyorsítja a kinnlevőségek behajtását, vagy bevezeti az elektronikus fizetési meghagyást. Az Adó szaklap 2010/3 számában részletesen olvashatnak minderről.

A törvény bevezeti a vállalkozás fogalmát, amely felváltja a Pp. által eddig használt gazdálkodó szervezet megjelölést. Eszerint a vállalkozás az olyan – a cégnyilvántartásban nyilvántartott – jogi személy vagy jogi személyiség nélküli jogalany, amely elsődlegesen üzletszerű gazdasági tevékenység folytatása céljából jött létre. A törvény úgy szól, hogy a vállalkozások egymás közötti pereire vonatkozó speciális szabályokat akkor kell alkalmazni, ha a vagyonjogi vita a megyei bíróság elsőfokú hatáskörébe tartozik. A jogi képviselet ezekben a perekben kötelező. A vállalkozás gazdasági tevékenységével kapcsolatos perekben meghatalmazott képviselőként a cég alkalmazottja is eljárhat majd. A jogi személy (kft., rt.) jogtanácsosa (jogi előadója) pedig mindazokban a perekben képviselheti a vállalkozást, amelyek tekintetében erre külön jogszabály feljogosítja. A jogtanácsost ilyenkor az ügyvéd jogállása illeti meg.

Kötelező lesz előzetesen egyeztetni
A perindítás előtt a feleknek meg kell majd kísérelniük a jogvita bíróságon kívüli elintézését. Ennek érdekében a vitás kérdésben képviselt jogi és ténybeli álláspontot az ügyben érintett valamennyi féllel részletesen közölni kell a bizonyítékok előadásával, illetve a rendelkezésére álló okiratok bemutatásával. Az ellenérdekű félnek a kézhezvételtől számítva harminc napja lesz arra, hogy a felvetett jogkérdésre, illetve a tényállásra kiterjedő, valamint az ellenbizonyítékok előadását is tartalmazó részletes választ adjon ugyancsak a rendelkezésre álló okiratok bemutatásával. Ha az alperes az egyeztetés során együttműködött, akkor az így összegyűlt okiratokat (pl. egyeztetési jegyzőkönyvet, okirati bizonyítékot) mellékelni kell az egyébként elektronikusan benyújtandó keresetlevélhez. Ellenkező esetben viszont, a felperesnek azt kell igazolnia, hogy az egyeztetést megkísérelte, de a másik fél nem vett részt abban, vagy az okiratokat nem adta ki. A kötelező egyeztetéssel kapcsolatos szabályok betartását szankciók (illeték, perköltség viselésre kötelezés) biztosítják.

Eljárási menetrend, pénzbírság
Az eljárási menetrend rögzítésével az eljárások jóval kiszámíthatóbakká válnak, és rövidebb idő alatt befejeződhetnek majd a perek. A felek nyilatkozata például beszerezhető személyes meghallgatás, illetve telekommunikációs vagy informatikai eszközök révén is. Már az első tárgyalási napot is úgy kell meghatározni, hogy az a keresetlevél beérkezését követően legkésőbb három hónapon belül legyen. A jövőben a tárgyalás elmulasztása önmagában nem lesz hatással a menetrendben megállapított tárgyalási napokra. Jelentősen megnő a kiszabható pénzbírság összege, és a vállalkozás mellett az annak képviseletében eljáró vagy meghatalmazást adó törvényes képviselő (például az ügyvezető) is bírságolható lesz akár ötmillió forintig is.

Elektronikus ügyintézés
A papíralapú iratforgalom teljesen kiszorul az eljárásból, kivéve, ha a bizonyítékokat papíralapon kell megtekinteni a tárgyaláson. A felek egymással és a bírósággal, illetve a szakértővel elektronikusan kommunikálnak. A törvénymódosítás előírja azt is, hogy a bíróság a felekkel rövid úton egyeztethet, így telefonon, faxon és e-mailen is be lehet szerezni a felek nyilatkozatát az adott kérdésben. A nyilatkozatokat, beadványokat a feleknek elektronikus tértivevényes küldeménnyel kell egymásnak kézbesíttetniük. A papíralapú iratküldés pedig csak kivételesen megengedett. Az eljárások egyszerűbb és gyorsabb lefolytatásához, a vállalkozások adminisztratív terheinek csökkentéséhez járul hozzá az a szabály, amely a bíróságok kötelezettségévé teszi, hogy a fél által megjelölt olyan adatot, amely a törvényben meghatározott, közhiteles nyilvántartásokban szerepel (pl. a cégnyilvántartásban, az ingatlan-nyilvántartásban) elektronikus úton kérdezze le; ezek csatolására a fél a jövőben nem lesz köteles.

Amennyiben a technikai feltételek adottak, a felek nyilatkozatának a beszerzésére, a tanúk és a szakértő meghallgatására videokonferencia útján is sor kerülhet a peres eljárásban. A tárgyalási jegyzőkönyv is elektronikusan készül. A felek jogi képviselői a tárgyalás elhalasztását vagy berekesztését megelőzően abból azonnal kaphatnak egy-egy papíralapú példányt, de a jegyzőkönyvet elektronikus úton is kézbesítik számukra egy munkanapon belül.

Váci Tímea cikkében további részleteket tudhatnak meg a fenti kérdésekről és olvashatnak az ítéletek Cégközlönyben történő nyilvánosságra hozataláról, valamint az elektronikus fizetési meghagyásról is.

---