Ekkora béremelést akar a kormány


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A jelenlegi havi bruttó 220-230 ezer forint körül keresők jutnának jövőre reálbér-emelkedéshez, amennyiben a kormány tervei, illetve itt-ott elejtett miniszteri, államtitkári megjegyzések, nyilatkozatok szerint alakulnak 2012-ben a makrogazdasági mutatók, valamint az adózás.

A Nemzetgazdasági Minisztérium nemrég arról tájékoztatta a költségvetési intézményeket, hogy a következő évre szóló költségvetésüket 3,5 százalékos infláció, valamint 4,4 százalékos bruttóbér-növekedés szerint tervezzék. Ezek a dokumentum egy eldugott csücskében megbújó mutatók jó számítási alapot jelentenek.

Eddig ugyanis a kormány nem közölte, mekkora béremeléssel számol jövőre, holott egy sor intézkedésének ez jelenti az alapját. Például a bérkommandónak: egy törvény által például a munkaadóknak kell gondoskodniuk arról, hogy 2012-ben a bruttó 300 ezer forint alatt kereső dolgozóiknak ne legyen kisebb a nettó keresetük, mint idén.

Most már tudjuk, mekkora emeléssel számol a kormány (sőt, az érdekegyeztetési rendszer átalakítását követően ez tekinthető a végleges változatnak), noha ez önmagában még kevés ahhoz, hogy a nettó pozíciókról is képet tudjunk alkotni. Ahhoz ismerni kellene az adórendszer változásait. Erre vonatkozóan a közelmúlt kormányzati nyilatkozatait vettük irányadónak. Azok alapján arra lehet számítani, hogy a munkavállaló adóalapjának számításakor nem 27 százalékos „felárat” kell figyelembe venni januártól, hanem csak 13,5 százalékot (ez a szuperbruttó). Ez nagyjából eldőlt, arról viszont még valószínűleg nincs egyetértés, mi lesz az adójóváírás sorsa.

Folytatás a nol.hu-n.

Forrás: nol.hu


Kapcsolódó cikkek

2024. július 3.

A beruházások hatása a kisvállalati adóalapra

Adórendszerünk többféle kedvező szabály, adóelőny révén kívánja ösztönözni a vállalkozásokat különféle beruházások elvégzésére. A társasági adóban következő a képlet; az adózó a számviteli előírások szerint elszámolt értékcsökkenéssel növeli, míg a társasági adó szabályai szerint elszámolt értékcsökkenéssel csökkenti az adózás előtti eredményét, illetve adott esetben a beruházásra tekintettel adóalap-, illetve adókedvezményt érvényesít (pl. fejlesztési tartalékképzés, kis-, és középvállalkozások beruházási adóalap-kedvezménye, fejlesztési adókedvezmény stb.)