El akarták lopni a Magna Chartát

Szerző: dr. Juhász István
Dátum: 2018. október 27.
Címkék: ,
Rovat:
A Magna Chartát 1215-ben írta alá Földnélküli János angol király. Ez fontos adótörténeti dokumentum is. Mára mindössze négy eredeti példánya maradt. Az egyiket, a legjobb állapotban lévőt akarta most ellopni valaki, szerencsére a riasztóberendezés működött.

A Magna Charta (1215) a magyar Aranybullának (1222) megfelelő dokumentum, mindkét országban az alkotmányos működés az alapoklevele volt abban a korban is a későbbiekben is. Az uralkodók felesküdtek ezeknek az okiratoknak a betartására. Közös a két dokumentumban, hogy kimondják, a királyi hatalom nem korlátlan, a törvények a királyra is vonatkoznak. A szabályokat – mi sem természetesebb – sem az angol, sem a magyar uralkodók nem akarták betartani, ezért újabb törvények kiadására kényszerítették őket.

A Magna Charta példányaiból mára mindössze négy maradt, a legjobb minőségűt a Salisbury-i katedrális káptalani gyűléstermében állították ki 2015-ben (az aláírás 800. évfordulóján!).

Ezt a példányt szerette volna októbere 26-án egy betörő megszerezni.  A 45 éves férfi kalapáccsal több – összesen három – lyukat is ütött a biztonsági üvegből készült tároló üveglapján, ettől viszont a csendes riasztás aktiválódott, ami figyelmeztette a személyzetet a behatolásra. A betörőt lebirkózták, és visszatartották, amíg a rendőrség kiérkezett. Erre mindössze 12 percet kellett várniuk. Természetesen a gyanúsítottat őrizetbe vették! Mint kiderült, a kalapácson kívül fegyver is volt nála, ez nyilván minősítő tétel lesz a bíróság előtt. Nagy szerencse, hogy személyi sérülés nem történt.

Az okiratot még egy biztonsági üveg védte, az nem sérült meg, így az értékes dokumentum is sérülés nélkül megúszta a támadást.

Az incidensről a BBC rendkívüli híradást tett közzé.

A Magna Charta egyik fennmaradt példánya

A Magna Chartáról a 800. évforduló alkalmából az Adó Online-on is részletesen írtunk, így bemutattuk a dokumentum keletkezését, tartalmát, utóéletét (1. rész, 2. rész). Most csak a tartalmáról szóló rövid részt idézzük be:

Miről is szól a Magna Charta?

A királyi okirat a rendi jogokat garantálta, a legtöbb jogot a legnagyobb hatalommal és földbirtokkal rendelkező báróknak, püspököknek biztosította. Összesen 63 cikkelyben foglalta össze a királyság működésére vonatkozó legfontosabb szabályokat. Néhányat ezek közül kiemelünk:

– Biztosították az egyházak, a bárók és a városok jogait, kiváltságait, személyi és vagyonbiztonságát. Nem tartalmazott viszont ilyen rendelkezést a lakosság mintegy felét, 3 millió embert kitevő „nem szabadokra”. Külön rendelkeztek a megözvegyült nők helyzetéről.

– Rendelkezéseket tartalmazott a kereskedelem, továbbá a vám- és pénzügyek területén, valamint elrendelte egységes súly- és mértékrendszer alkalmazását.

– Az adóztatásban a király csakis hűbéresei egyetértésével dönthetett. (12-16. pontok)

– Az igazságszolgáltatást senkitől nem tagadhatják meg, illetve nem lehet késleltetni, szabad embert tárgyalás nélkül nem lehet elítélni, jogszerű ítélet nélkül nem lehet letartóztatni, bebörtönözni, megfosztani birtokától, száműzni vagy más módon zaklatni. (39-40. pontok) Ezek a pontok a királyra is vonatkoztak, azaz a királynak is a törvények betartásával kell uralkodnia, így tulajdonképpen megkérdőjelezték a királyi hatalom mindenhatóságát, isteni eredetét.

– Egy 25 tagú bizottság létrehozásáról döntött, amely bizottság feladata volt a rendelkezések az uralkodóval betartatása. A királyt akár erőszakkal is kényszeríteni lehetett erre, de személyében sérthetetlenséget írtak elő. (61. pont, ezt nevezzük ellenállási záradéknak)

A Magna Charta aláírására kényszerítik a bárók és püspökök a királyt


Kapcsolódó cikkek:


Kata adózás lényege – 4. rész
2019. április 18.

Kata adózás lényege – 4. rész

Mikor állhat fenn egy kisadózó vállalkozás esetében a munkaviszonnyá történő minősítés veszélye? Melyek azok a körülmények, amelyek fennállása megdönti a munkaviszony vélelmét? Cikksorozatunk aktuális részében ezeket a témákat járjuk körül.

Milliárdos költségvetési csalást leplezett le a NAV
2019. április 18.

Több száz munkaerő-közvetítéssel foglalkozó céget számolt fel a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV). A cégek a gyanú szerint milliárdos kárt okoztak a költségvetésnek azzal, hogy nem fizették a munkavállalók utáni járulékokat.

EuB: nem kell vámigazolás a termékexport adómentességéhez
2019. április 17.

Az Európai Unió Bírósága ítéletében megerősítette, hogy exportértékesítés esetén az adómentességnek nem feltétele a kiviteli vámeljárás lefolytatása – hívta fel a figyelmet a BDO Legal Jókay Ügyvédi Iroda.

Nyers borostyánt foglalt le a NAV
2019. április 17.

Több mint 63 kilónyi nyers borostyánt találtak egy belépő autóban elrejtve a Nemzeti Adó- és Vámhivatal pénzügyőrei a tiszabecsi ukrán-magyar határállomáson.

85 adózónál tártak fel jelentős adóhiányt
2019. április 17.

A NAV 85 adózónál tárt fel jelentős összegű adóhiányt az első negyedévben: 52 társaságnál és 33 magánszemélynél - derül ki a hivatal honlapján közzétett, 2019. március 29-ei állapotot tükröző adatokból.