Elektromos járművekhez kapcsolódó áfalevonás (II. rész)

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Környezetvédelmi okokból egyre több vállalkozás dönt elektromos járművek beszerzése mellett. Gyakori azonban a bizonytalanság a tekintetben, hogy a jármű beszerzésével és az elektromos töltéssel kapcsolatos áfát levonhatják-e. 

Elektromos víziközlekedési eszköz 

A víziközlekedési eszközök közül az Áfa tv. a 8903 vámtarifaszám alá tartozókra nézve ír elő levonási tilalmat.

Az Áfa tv. 124. § (1) bekezdés f) pontja a jachtok tekintetében általános jelleggel tiltja meg az áfa levonását. Elektromos jacht beszerzése esetén ezért az áfa nem helyezhető levonásba, kivéve, ha a vállalkozás azt továbbértékesítési céllal, avagy egészben vagy túlnyomó részben bérbeadási céllal vásárolta (Áfa tv. 125. §).

Az Áfa tv. 126. § (2) bekezdése értelmében a 125. § alkalmazásában túlnyomó rész alatt az adólevonási jog korlátozása alóli mentesülés feltételeinek – egy ésszerűen megállapított időtartam átlagában – legalább 90 százalékos teljesülése értendő. A 126. § (3) A (2) bekezdésben említett követelmény teljesülésének mérése olyan számszerű formában kifejezett mutató alkalmazását igényli az adóalanytól, amely a termék, szolgáltatás természetére, illetőleg a használat, egyéb módon történő hasznosítás jellegére tekintettel a leginkább tárgyilagos eredményt adja.

A gyakorlatban felmerült a kérdés, hogy egy jacht esetében milyen időszakot szükséges alapul venni a túlnyomórész kapcsán irányadó 90 százalék megállapításakor, amennyiben a bérbeadásra csak az év egy meghatározott részében kerül sor, de ennek objektív oka van: az év fennmaradó része már nem minősül hajózási időszaknak. Minthogy ez esetben a hajó nem üzemeltethető az év teljes időszakában, nem kifogásolható az a gyakorlat, ha a 90 százalékos kritérium megvalósulását az adóalany kizárólag a használhatóság időszaka vonatkozásában vizsgálja.

A vtsz. 8903 alá tartozó egyéb víziközlekedési eszközök esetében az Áfa tv. 124. § (1) bekezdés g) pontja értelmében akkor érvényesül levonási tilalom, ha az eszköz sport- vagy szórakozási cél elérésére alkalmas. Az ilyen víziközlekedési eszközök áfája a 125. §-ra is tekintettel akkor vonható le, ha továbbértékesítési céllal vagy egészben vagy túlnyomó részben bérbeadási céllal vásárolta azt a vállalkozás. A sport- vagy szórakozási célra nem alkalmas, vtsz. 8903 alá tartozó egyéb víziközlekedési eszközök áfája az általános szabályok szerint helyezhető levonásba.

Egyéb elektromos közlekedési eszközök 

A fentiekben nem említett egyéb közlekedési eszközökre (pl. elektromos busz, teherautó stb.) nem vonatkozik levonási tilalom, ezért azok áfája az általános szabályok szerint vonható le.

Elektromos járművek töltése

Az Áfa tv. 124. § (1) bekezdés a) pontja a motorbenzint terhelő előzetesen felszámított áfára általánosságban határoz meg levonási tilalmat, egyéb üzemanyagok esetében viszont a 124. § (1) bekezdés b) pontja értelmében kizárólag akkor nem vonható le az áfa, ha az személygépkocsi (vtsz. 8703) üzemeltetéséhez szükséges. 

Elektromos személygépkocsik töltése

Az elektromos személygépkocsik töltése kapcsán a gyakorlatban értelmezési problémaként merült fel, hogy egyáltalán termékként kezelendő üzemanyag beszerzéséről vagy szolgáltatás igénybevételéről van-e szó. Amennyiben ugyanis a feltöltéshez használt energia üzemanyagnak minősül, az Áfa tv. 124. § (1) bekezdés b) pontjának hivatkozott előírásából adódóan a töltés áfája nem vonható le. Ha viszont a feltöltés szolgáltatás igénybevételeként kezelendő, akkor az Áfa tv. 124. § (4) bekezdése értelmében a személygépkocsi üzemeltetéséhez, fenntartásához szükséges szolgáltatást terhelő áfa 50%-a levonható.

A kérdésben hivatalos, a NAV honlapján vagy adózási kérdésben közzétett adóhatósági állásponttal mindeddig nem találkoztam. Az Adó szaklap 2020/6. számában ugyanakkor megjelent a NAV egyik szakértőjének cikke, amely vélhetően tükrözi az adóhatóságnak a kérdésben kialakított álláspontját.

A cikk szerint az elektromos gépjárműtöltési szolgáltatás egyes kérdéseiről szóló 170/2017. (VI. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 170/2017. Korm. rendelet) szolgáltatásként definiálja az elektromos gépjárművek töltését.

A 170/2017. Korm. rendelet előírásaitól függetlenül azonban az elektromos gépjárművek töltésére irányuló tevékenységet az Áfa tv. 9. § (2) bekezdése alapján az áfakötelezettség szempontjából termék értékesítéseként kell kezelni, tekintettel arra, hogy az áram üzemanyagként történő betáplálása során nem a szolgáltatásjelleg dominál. Ezt a megítélést az Áfa tv. 34. § (1) bekezdés c) pontjában, valamint a 35. § (1) bekezdésében foglalt, a gáz-, hő- vagy hűtési energia és a villamos energia értékesítésére irányuló ügyletek Áfa tv. szerinti teljesítési helyét meghatározó előírások is alátámasztják.

Az előzőekből következően a részben vagy egészben villamos energiával üzemelő személygépkocsikba betáplált villamos energiát, illetve elektromos energiát mint terméket üzemanyagként kell értelmezni és így az annak beszerzését terhelő áfa levonása, illetve az arra vonatkozó adólevonási jog tekintetében nem az Áfa tv. 124. § (4) bekezdés a) pontja, hanem az Áfa tv. 124. § (1) bekezdés b) pontja szerinti levonási tilalom irányadó, vagyis a kérdéses személygépkocsik töltéséhez szükséges villamos energiának, illetve elektromos energiának mint a személygépkocsik üzemeltetéséhez szükséges egyéb üzemanyagnak az áfája az Áfa tv. 120-121. §-aitól függetlenül nem vonható le.

Egyéb elektromos járművek töltése

Az Áfa tv. fentebb hivatkozott 124. § (1) bekezdés b) pontjának előírásából következően a személygépkocsin kívüli elektromos közlekedési eszközök esetében a motorbenzint leszámítva minden üzemanyag áfája az általános szabályok szerint helyezhető levonásba, így a feltöltéshez használt áramé is.

---