Kiegészítő adót csak a 750 millió euró feletti bevételt elérő vállalatcsoportoknak kell fizetniük. Megismerkedhetünk a jövedelem-hozzászámítási kiegészítő adó és az aluladóztatási kiegészítő adó fogalmával és számításával.
Az Országgyűlés kedden 152 igen szavazattal, 6 nem ellenében, 12 tartózkodás mellett elfogadta „A globális minimum-adószintet biztosító kiegészítő adókról és ezzel összefüggésben egyes adótörvények módosításáról” címet viselő, összesen 102 oldalas jogszabály-tervezetet, és a hozzá benyújtott 40 oldalas összegző módosító javaslatot.
„A törvényjavaslat az Európai Unióban a multinacionális vállalatcsoportokra és a nagy volumenű belföldi vállalatcsoportokra vonatkozó globális minimum-adószint biztosításáról szóló 2022/2523 (2022. december 14.) Tanácsi (EU) Irányelv (a továbbiakban: Irányelv) átültetéséhez és magyarországi alkalmazásához szükséges szabályokat tartalmazza” olvasható az általános indokolásban.
A Pénzügyminisztérium számításai szerint 2024-2026 között mintegy 96 milliárd forint többletbevételt hozhat a komoly diplomáciai csatározás után elfogadott adó.
Mint arról már szakmai partnerünk cikkében olvashatott, az új szabályozás csakis az évi 750 millió EUR-t meghaladó bevétellel rendelkező vállalatokat, cégeket érinti, ha az adott vállalat bevételei az elmúlt négy adóévben legalább kétszer elérték vagy meghaladták ezt az értéket.
Magyarország azzal a feltétellel csatlakozott az adó bevezetéséről szóló megállapodáshoz, hogy ún. „lefedett adónak”, azaz a társasági adóba számítandó adónak minősül a helyi iparűzési adó (HIPA), az energiaellátók jövedelemadója és az innovációs járulék is. További kedvezményt kapnak az induló vállalkozások, amely szerint a vállalatcsoport kezdeti tevékenységi szakaszában öt évig mentesülhet a minimumadó megfizetésének kötelezettsége alól.
A minimumadó szabályok miatt egyébként módosul a hazai Számviteli törvény is, és bevezetésre kerül a „halasztott adó” fogalma, illetve a számítására vonatkozó részletszabályok. Továbbá a Tao törvény K+F kedvezményre vonatkozó fejezete is több ponton módosul, megjelenik egy új K+F adókedvezmény jogcím is.
A javaslat felsorolja a kiegészítő adókat, ezek az elismert belföldi kiegészítő adó, a jövedelem-hozzászámítási kiegészítő adó (IIR adó) és az aluladóztatási kiegészítő adó (UTPR adó). A tervezet hosszan ismerteti az adókötelezettség kiszámításának – meglehetősen bonyolult – részletszabályait.
A törvényjavaslat szerint a kiegészítő adóbevallást és az azzal kapcsolatos adatszolgáltatást magyar vagy angol nyelven, illetve forintban, USA dollárban vagy euróban kell elkészíteni, és a fizetési kötelezettséget is ezekben a devizákban kell teljesíteni – az adózó választása alapján.
A törvényjavaslat számos rendelkezését már a 2023-as üzleti évre is lehet alkalmazni.
