Elkaszálták a 98 százalékos különadót


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A strasbourgi emberi jogi bíróság szerint az utólag kivetett 98 százalékos különadó sértette a magántulajdonhoz való jogot – adta hírül az Index. Ma már nem érdemes perelni.


A 98 százalékos különadó megsértette a magántulajdonhoz való jogot – állapította meg keddi ítéletében a strasbourgi emberi jogi bíróság – írja az Index. A testület az N. K. M monogramú felperesnek csaknem ötmillió forintot ítélt meg.

A volt külügyminisztériumi alkalmazott azért fordult a bírósághoz, mert a különadó szerinte sérti a tulajdonhoz való jogát valamint a diszkrimináció tilalmát is, mivel csak a közszférában dolgozókra érvényes. Érvelése szerint a különadó azért is jogszerűtlen, mert annak indoklása (az ilyen magas végkielégítések a jó erkölcsbe ütköznek) sérti a jó hírnevét. Utóbbi érveit a strasbourgi bíróság nem vizsgálta.

A per kimenetele vélhetően nem lesz hatása a különadó összes érintettjére – nyilatkozta a lapnak Karsai Dániel, a felperes ügyvédje. Aki korábban már Strasbourghoz fordult – nagyjából 40-50 emberről van szó – azoknak kártérítést fog fizetni az állam, viszont ma már nem érdemes pereskedni, mert az eljárási szabályok szerint erre a sérelem bekövetkeztétől számított fél éven belül van csak lehetőség.

A különadó a közszférában dolgozó vezetők végkielégítésének kétmillió forint feletti részét, a beosztottak végkielégítésének 3,5 millió forint feletti részét érintette. Az adó a 2010. január elseje utáni végkielégítésekre vonatkozik – emlékeztet az Index. További részleteket itt talál.

Jelenleg az illetékes tárcáknál folyik a strasbourgi ítélet elemzése, és ezután dönt a kormány az esetleges fellebbezésről – mondta a kormányszóvivő az MTI tudósítása szerint. Giró-Szász András közölte: a fellebbezés benyújtására három hónap áll rendelkezésre. Közel ezer korábbi alkalmazottat érinthet a kérdés, ha minden esetben a kormány veszítene, az ötmilliárd forint kiadást jelentene a büdzsének – mondta a kormányszóvivő.


Kapcsolódó cikkek

2024. november 22.

Érdemes béremelés helyett lakhatási támogatást kérni

Január elsejével lép hatályba a költségvetésben is rögzített célkitűzésekkel összhangban a lakhatás helyzetének javítása érdekében egy legfeljebb 150 ezer forintos kedvezményes adózású lakhatási támogatási rendszer. A money.hu szakértője szerint jövőre érdemes lehet béremelés helyett ezt a juttatást választani, amennyiben az adott munkáltató lehetővé teszi.

2024. november 22.

Íme a minimálbér-emelés számokban

A 2025-ös minimálbér-emelés nyomán az ennyit keresők nettó fizetése havi 15 960 forinttal, míg a garantált bérminimumot kapóké 15 162 forinttal nő. A minimálbérre rakódó teljes közteher havi 11 160 forinttal nő; míg a garantált bérminimumra rakódó közterhek havi 10 602 forinttal forinttal emelkednek – olvasható a Niveus lapunknak küldött elemzésében.

2024. november 22.

Az utalványok uniós áfaszabályozása (1. rész)

Az Európai Unió Bizottsága a közelmúltban jelentést készített az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az Irányelv 410b cikke alapján az utalványok fogalommeghatározása, forgalmazási láncai és a be nem váltott utalványok áfaszabályozásáról. E jelentés alapján megvizsgáljuk az utalványok témakörét az áfa rendszerében.