Kapcsolódó termékek: Adózási kiadványok, Adó Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Törvénymódosításokra volna szükség ahhoz, hogy az adókinnlevőségek behajtásának hatékonysága javuljon, és az árveréseken megszabaduljanak a hiénáktól – mondta Várszeghi György, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) felszámolási és végrehajtási főosztályának vezetője.
Az adóhatóság főosztályvezetője az MTI-nek elmondta, hogy a kinnlevőségek behajtása során elsősorban inkasszóval próbálkoznak. A cég bevételét próbálják megszerezni, magánszemély esetén letiltják a munkabért. Ha követelését ily módon nem tudja kielégíteni, az ingóságok és ingatlanok lefoglalása következik, amelyeket árverésen értékesítenek. Az árverések az APEH-vezető szerint azonban rossz hatékonyságúak, mert a vagyontárgyakat a becsérték töredékéért is meg lehet szerezni. Ha ugyanis a kikiáltási áron nincs ajánlat, le kell menni a becsérték 25 – ingatlanoknál 50 – százalékára.
Az APEH 2005-ben 57 milliárd, 2006-ban pedig 45,5 milliárd forint értékű ingó- és ingatlanvagyont foglalt le, ennek azonban csak egy része került árverésre, mert a tartozást részben megfizették az adósok. A 2005-ben elárverezett 5,8 milliárd forint értékű vagyonból 1 milliárd forint, s a 2006-ban árverésre került 8,1 milliárd forintnyiból is mindössze 1,2 milliárd forint bevétel keletkezett. Mégpedig főként azért, mert az árverésekre szakosodott szervezett csoportok, olykor az erőszaktól sem visszariadva, leverték az árakat.
Az adós és az adóhatóság érdeke egyaránt az, hogy az elárverezett javak minél magasabb áron keljenek el, ezért indokolt volna módosítani a jogszabályt és feljebb meghúzni a határt – hangsúlyozta Várszeghi György. Az adóhatóság ötlettárában megtalálható az internetes árverés is, ami megszüntetné, hogy az úgynevezett árverési hiénák irányítsák a folyamatot.
A másik lehetőség a pályázati úton való értékesítés, ám annál az jelent gondot, hogy a pályázónak legalább a becsértéket meg kell ajánlania, így azonban olyan kicsi árrés marad a vevőnek, hogy keveseket tesz érdekeltté a pályázaton való részvételben.
Várszeghi György elmondta: az adóhatóságnál előkészületben van egy javaslat elkészítése a Pénzügyminisztérium számára az adózás rendjéről szóló törvény adóvégrehajtásokat szabályozó fejezetének módosítására. Lehetőség volna a bírósági végrehajtásról szóló törvény módosítására is, ez az Igazságügyi Minisztérium illetékessége – tette hozzá.
Az APEH a közelmúltban hozta nyilvánosságra először azon magánszemélyek és cégek adatait, akik az adóhatóságnak 180 napon túl, folyamatosan több mint 10, illetve több mint 100 millió forinttal tartoznak. A főosztályvezető szerint az adatok közzétételének elsődleges célja az volt, hogy felhívják a gazdasági élet szereplőinek figyelmét arra, óvakodjanak a velük való üzleteléstől.
Várszeghi György az MTI-nek elmondta: a listákon szereplő 1908 magánszemély (egyéni vállalkozó) és 476 egyéb adózó együttes tartozása – ami a megállapított adóhiányon kívül magában foglalja a bevallott, de be nem fizetett összegeket, valamint a ˝jogkövetkezményeket˝ is, vagyis a késedelmi pótlékot és bírságokat – mintegy 196 milliárd forintra rúg.
A magánszemélyek, illetve egyéni vállalkozók hozzávetőlegesen 76 milliárd forint, a vállalkozások mintegy 120 milliárd forint adótartozást halmoztak fel, átlagosan 40 millió, illetve 250 millió forintot.
A cégek több mint fele felszámolás alatt áll, ami azt jelenti, tőlük már nem sok bevételre számíthat az adóhatóság, ugyanis a felszámolások befejeztével átlagosan a hitelezői igények mindössze 1-2 százaléka térül meg. (A normál adóvégrehajtásban 25 százalék körüli az átlagos megtérülés.) A felszámolások 60-70 százalékát egyébként maga az adóhatóság kezdeményezi. Ez az APEH számára ugyan ˝tiszta veszteség˝, ám Várszeghi György szerint az is céljuk, hogy az életképtelen cégeket eltávolítsák az üzleti életből.
Forrás: FigyelőNet
Május 31-ig kell elkészíteniük a társasági adóbevallásukat a naptári éves adózóknak. Azon cégek esetében, amelyek kapcsolt ügyleteket is bonyolítottak az adóévben, transzferár-nyilvántartás készítési, valamint transzferár-adatszolgáltatási kötelezettség is felmerülhet. Összefoglaljuk a legfontosabb teendőket.
Az Országgyűlés 2023. decemberében elfogadta a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségről és fenntarthatósági átvilágítási kötelezettségről szóló törvényt, amelynek az érintett vállalkozásokra irányadó fenntarthatósági célú átvilágítási, valamint jelentéstételi és beszámolási kötelezettségeket megállapító rendelkezései már január 1-jétől hatályosak. A törvényt feldolgozó cikksorozatunk második részében a fenntarthatósági jelentéssel és az ESG beszámolóval foglalkozunk.
A NAV ellenőrzési gyakorlatában egyre komolyabb szerepet kap a transzferárazás auditja. Ráadásul a vonatkozó szabályok is évről-évre egyre összetettebbek. A transzferár-dokumentációs határidők közeledtével érdemes végigtekinteni, hogy mik azok a rejtett csapdák, amelyeket kerüljünk el a dokumentáció és az adatszolgáltatás elkészítésekor. Ebben van segítségünkre a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
