Ellenőrizhetővé válnak a cégtársak, üzleti partnerek


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A napokban nyújtotta be a parlamentnek a Kormány a közellátás biztonsága szempontjából kiemelkedő jelentőségű vállalkozásokat érintő módosításokról szóló T/3660. szám alatti törvényjavaslatát, amelyet az őszi ülésszak első napjainak egyikén, akár már a következő héten megszavazhatnak a képviselők. Az igazságügyi tárca által kidolgozott módosítások alapvető célja a megakadályozza a stratégia vállalatok rosszhiszemű felvásárlását. A tervezet bizonyos rendelkezései azonban túlmutatnak az alapvető célkitűzésen is.

A cégtörvény módosítása folytán bárki számára lehetővé válna ugyanis, hogy az üzleti partnere tulajdonosi érdekeltségeit ellenőrizze, illetve a különféle cégek menedzsmentjében betöltött pozícióikra vonatkozó adatokat lekérdezze.

A jelenlegi cégjogi szabályozása ugyanis a cégjegyzékbe bejegyzett adatoknak az ún. csoportosított céginformációként történő lekérdezését csak szűk keretek között teszi lehetővé. A természetes személyekre vonatkozóan ilyen adatszolgáltatás ugyanis csak akkor teljesíthető, ha az bíróság, ügyészség, nyomozó hatóság, illetve más közigazgatási szerv, bírósági végrehajtó, felszámoló vagy közjegyző a külön törvényben meghatározott feladatainak a teljesítéséhez, illetve más információkérőnek a törvényben biztosított jogai gyakorlásához vagy törvényes érdekei védelmében szükséges. Törvényes jogcím hiányában az információkérőnek az érintettek hozzájárulását igazolnia kell.

A hatályos szabályozás így érdemben akadályozza, hogy – a szűk jogosulti kört leszámítva – az egyébként teljeskörűen nyilvános adatokból olyan releváns következtetések legyenek levonhatóak, amelyek az információt kereső működésére, piaci helyzetére tekintettel jelentőséggel bírnak. Így például különösen fontos lehet a befolyást szerző (vagy befolyást szerezni kívánó) tulajdonosi minőségére, egyéb összefonódására (vezető tisztségviselői, felügyelő bizottsági tisztség, stb.) vonatkozó információ – olvasható a tervezet miniszteri indokolásában.

A kormány ezért a cégtörvény módosítása révén korlátozás nélkül, bárki számára lehetővé tenné, hogy a természetes személy, illetve a cégjegyzékbe bejegyzett, külföldi vagy belföldi jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, vagy egyéb szervezet tekintetében, azok tulajdonosi (tagsági, részvényesi viszony), képviseleti jogosultságára, vezető tisztségviselői, felügyelő bizottsági megbízására vonatkozóan információt szerezzen. Az elfogadásra váró rendelkezések a gazdasági, üzleti kapcsolatok átláthatóságát, ezzel egyes személyek rejtett, lopakodó befolyásszerzésével szembeni védekezést segítenék, de lehetővé tennék, hogy az érintettek meggyőződjenek a felvásárlási ajánlat tényleges hátteréről, a befolyást szerző tényleges személyéről, az esetleges összehangolt magatartás tényéről is. Ezen túlmenően az új szabályok fokoznák a gazdasági élet átláthatóságát, hiszen bárki számára megismerhetővé válik, hogy üzleti partnere, ügyfele, üzlettársa milyen magatartást tanúsít (pl- hány cégben tulajdonos, ezen cégek működnek-e, esetleg végrehajtás alatt állnak, a korábbi cégei milyen módon szűntek meg).


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Fontos transzferár-kötelezettségek és határidők | A pénz beszél

Május 31-ig kell elkészíteniük a társasági adóbevallásukat a naptári éves adózóknak. Azon cégek esetében, amelyek kapcsolt ügyleteket is bonyolítottak az adóévben, transzferár-nyilvántartás készítési, valamint transzferár-adatszolgáltatási kötelezettség is felmerülhet. Összefoglaljuk a legfontosabb teendőket.

2024. május 17.

Törvényi kötelezettség lett a fenntarthatóság: új jelentéstételi és beszámolási követelmények (2. rész)

Az Országgyűlés 2023. decemberében elfogadta a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségről és fenntarthatósági átvilágítási kötelezettségről szóló törvényt, amelynek az érintett vállalkozásokra irányadó fenntarthatósági célú átvilágítási, valamint jelentéstételi és beszámolási kötelezettségeket megállapító rendelkezései már január 1-jétől hatályosak. A törvényt feldolgozó cikksorozatunk második részében a fenntarthatósági jelentéssel és az ESG beszámolóval foglalkozunk.

2024. május 16.

A transzferárazás rejtett csapdái

A NAV ellenőrzési gyakorlatában egyre komolyabb szerepet kap a transzferárazás auditja. Ráadásul a vonatkozó szabályok is évről-évre egyre összetettebbek. A transzferár-dokumentációs határidők közeledtével érdemes végigtekinteni, hogy mik azok a rejtett csapdák, amelyeket kerüljünk el a dokumentáció és az adatszolgáltatás elkészítésekor. Ebben van segítségünkre a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.