Ellenőrzés után lelkesebben fizetünk adót
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A kormányválság önmagában nem rontja az adómorált, csak az államba vetett bizalom gyengülése, az ugyanis rombolja az adózó és az állam közötti hallgatólagos szerződést. Többet fizetünk viszont, ha jön a hatóság.
Hiba után fegyelmezettek
A Tárki felvett interjúiból az derül ki, sok magyar vállalkozás esetében abból fakad a problémák többsége, hogy nem ismerik az előírásokat. Összességében azonban az ellenőrzéseket nem lehet olyan mértékben növelni ebben a szektorban, hogy az érezhető hatást gyakoroljon az adózási fegyelemre – vallotta be az interjúk során az APEH egyik főosztályvezetője. Vagyis visszakanyarodunk az adómorál fontosságához. Persze a revízió megteszi a maga hatását. Kimutatások szerint bizonyítható, hogy egy ellenőrzés után az adott cég két éven keresztül magasabb adót fizet be, mint amennyit revízió nélkül fizetne.
Egy magyarországihoz hasonló kormányválságnak önmagában még nem szükségszerű következménye az általános morál, az adófizetői hajlandóság romlása. Ha azonban ez a kormányba, összességében pedig az államba vetett bizalom romlásához vezet, az már mérhető hatást gyakorol a költségvetés egyenlegére – derül ki kutatásokból.
Ugyanakkor azt is hozzá kell tenni: az összefüggés leginkább a hosszabb ideig tartó válságok, bizalmatlanságok idején mutatkozik meg. Az adófizető és az állam viszonya egy bizalmi alapon megkötött szerződésként fogható fel: tudható, hogy a befizetett adót az állam megfelelően használja fel. Ha ez a bizalmi viszony meggyengül, akkor az adófizetők egyre kevésbé tartják majd erkölcstelennek, szabálytalannak az adó be nem fizetését.
Az Egyesült Államokban a kormányzatba vetett bizalom sokkal nagyobb hatást gyakorol az adómorálra, mint a félelem a lebukástól – állítja Győrffy Dóra, a debreceni egyetem adjunktusa egy, a Közgazdasági Szemlében megjelent tanulmányában. A tengerentúlon az adózók átlagosan egy százalékát ellenőrzik, és a figyelmetlenségből, buta hibákból adódó eltéréseket igen alacsony bírsággal sújtják, mert a cél a nagy csalások leleplezése.
Hozzá kell tenni ugyanakkor, hogy – maradva az állam és az adózó közti „”szerződéses viszony”” metaforájánál – az adómorált az is befolyásolja, hogy az adózót milyen mélyen vonják be az állami ügyekbe, azok alakulására mekkora hatása van. Ha az adóigazgatás, az állam működtetése, a befizetett adó felhasználása átlátható, az a morál erősödését vonja maga után.
Ezt egészíti ki az erőteljesebb közvetlen demokrácia intézménye: azaz erősebb a morál, ha egy vállalkozás, szektor, érdekképviseleti csoport nagyobb hatást gyakorol a törvényhozásra. Egy felmérés szerint – amely 26 rendszerváltó ország 6500 vállalkozásának megkérdezésén alapult – minél kevesebb befolyással rendelkezik egy vállalkozás a rá vonatkozó jogszabályok megváltoztatására, annál inkább adóelkerülésre, megvesztegetésre fordítja erőforrásait.Persze felmerülhet a kérdés: kik is azok, akik rontják az adómorált? Egy korábbi, a Tárki által készített, az adócsalásról és adóigazgatásról készített kutatás szerint a kis- és közepes vállalkozásoknak van a legtöbb lehetőségük és alkalmuk az adó elkerülésére.
A multinacionális vállalatok csalják el arányosan a legkevesebb adót – persze ez nem kizárólag annak tulajdonítható, hogy végletekig becsületesek. Egyrészt a szigorú számviteli fegyelem sok esetben nem is engedi a csalást, másrészt a multinacionális vállalatoknak van arra forrásuk, hogy legális módszereket találjanak az adóoptimalizálásra.
Forrás: Napi Gazdaság
