Kapcsolódó termékek: Adózási kiadványok, Adó Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Nagy Britannia egyre növekvő népszerűségnek örvend mind pénzügyi, mind kulturális és oktatási téren. Egyre több külföldi munkaerő áramlik ide más nemzetekből, hogy itt kamatoztassa szaktudását, és képességeit. Vajon a szakmai fejlődés reménye, vagy a külön nekik szánt adókedvezmények csábítják őket…
A nemzetközi bankok és pénzügyi intézmények egyre több szakértőt küldenek Londonba dolgozni, emellett folyamatosan növekvő számú étterem vagy akár nyelviskola működik külföldi alkalmazottakkal. London egyre nyilvánvalóbban jelentős pénzügyi központtá válik.
A munkával rendelkezők magas száma mellett vonzó lehet az is, hogy a betelepült külföldi állampolgárok adókedvezményeket kapnak azok után a bevételek után, amiket a más országban tartott tőke után kapnak, jelentős összegeket megtakarítva a kedvező elbánás miatt. A helyieknek viszont meg kell fizetni a kötelező jövedelemadót az ilyen jellegű bevételekre.
Egy eredetileg külföldi személy, aki Nagy Britanniába települt, és külföldön tartja a pénzét, az az után kapott kamatra nem köteles adót fizetni. Ez vonatkozik a jövedelemadóra, az örökösödési illetékre, és a nyereségadóra is. A kérdés csak az, hogy ezt a britek meddig fogják elnézni az adóhatóságoknak…
Magyarországon szintén lehet ilyen kedvezményeket találni, ezek viszont a külföldi vállalatokra vonatkoznak. Egyes térségekben az ipar fejlesztése érdekében a külföldi tőke nem köteles bizonyos ideig iparűzési adót fizetni, amivel előnybe kerül a magyar cégekhez képest. Ezek a vállalkozások nagyszámú munkaerőt szívnak fel, vagyis hasznosnak tekinthető az adókedvezmény.
Abban az esetben viszont, mikor lejár a határidő, és megszűnik az az időszak mikor nem kell iparűzési adót fizetni, nagyon könnyen fogják magukat, és tovább állnak más, olcsóbb, tőlünk keletre lévő országba. Vagyis az adókedvezmények csak ideiglenesen jelentenek megoldást a hátrányosabb helyzetű régiókra nézve, ami eddig megoldatlan problémát jelent hazánknak…
Forrás: Pénzcentrum
Május 31-ig kell elkészíteniük a társasági adóbevallásukat a naptári éves adózóknak. Azon cégek esetében, amelyek kapcsolt ügyleteket is bonyolítottak az adóévben, transzferár-nyilvántartás készítési, valamint transzferár-adatszolgáltatási kötelezettség is felmerülhet. Összefoglaljuk a legfontosabb teendőket.
Az Országgyűlés 2023. decemberében elfogadta a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségről és fenntarthatósági átvilágítási kötelezettségről szóló törvényt, amelynek az érintett vállalkozásokra irányadó fenntarthatósági célú átvilágítási, valamint jelentéstételi és beszámolási kötelezettségeket megállapító rendelkezései már január 1-jétől hatályosak. A törvényt feldolgozó cikksorozatunk második részében a fenntarthatósági jelentéssel és az ESG beszámolóval foglalkozunk.
A NAV ellenőrzési gyakorlatában egyre komolyabb szerepet kap a transzferárazás auditja. Ráadásul a vonatkozó szabályok is évről-évre egyre összetettebbek. A transzferár-dokumentációs határidők közeledtével érdemes végigtekinteni, hogy mik azok a rejtett csapdák, amelyeket kerüljünk el a dokumentáció és az adatszolgáltatás elkészítésekor. Ebben van segítségünkre a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
