Előrehozott járulékcsökkentésről ír a Magyar Nemzet

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Előre hozott járulékcsökkentésről, a jövő évi minimálbérek korábban rögzített mértékének felülvizsgálatáról, emellett az állami cégek alkalmazottainak keresetrendezéséről is megkezdődnek a tárgyalások a következő napokban a lap cikke szerint.

A járulékcsökkentést új képlettel számolhatják, és előrehozhatják – írja a Magyar Nemzet cikkében. Vélhetően a szociális hozzájárulási adóról van szó, amelyről korábban az Adó Online megírta a 2020-s költségvetési törvény indoklását idézve: „a reálkereset alakulásának függvényében – 2020 folyamán – további 2 százalékponttal mérséklődhet a szociális hozzájárulási adó kulcsa – olvasható a törvényjavaslat indoklásában (maga a törvényjavaslat azonban az intézkedést nem tartalmazza).” Mint akkori cikkünkben írtuk, ezzel tehát 15,5 %-ra mérséklődne a szociális hozzájárulási adó kulcsa, de nem világos, hogy 2020 folyamán mikortól, s a mondat megfogalmazása is hagy némi bizonytalanságot abban a tekintetben, hogy a csökkenés valóban bekövetkezik-e. A Magyar Nemzet információja arra utal, hogy az adócsökkentés a tervezettnél hamarabb következik be, de továbbra sem egyértelmű, hogy valójában mikor.

A Magyar Nemzet cikke arról is ír, hogy a minimálbér és a garantált bérminimum a tavaly év végén kötött, 2019-re és 2020-ra szóló megállapodás szerint – az idei évhez hasonlóan – nyolc-nyolc százalékkal emelkedik. A minimálbér összege az alku szerint 2020-ban az idei bruttó 149 ezer forintról 161 ezer forintra, míg a munkavállalók jóval nagyobb részét érintő garantált bérminimum az idei bruttó 195 ezer forintról 210 600 forintra nőne. A 2018 decemberében megkötött megállapodás kitétele ugyanakkor az, hogy amennyiben az akkor 2019-re előre jelzett 2,7 százalékos inflációtól, 3,9 százalékos GDP-növekedéstől, illetve a termelékenység 2,9 százalékos emelkedésétől legalább egy százalékponttal valamelyik mutató eltér, vagy a három makrogazdasági adat összesen két százalékponttal különbözik, a felek új tárgyalást indítanak. A hazai és nemzetközi előrejelzések ugyan ma már jóval magasabb növekedést és valamelyest nagyobb inflációt várnak, ám a megállapodásban rögzített eltérést kis eséllyel érhetik el – olvasható a lapban.