Eltüntetnék a kisadókat


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A nagyívű tervek után a gazdasági versenyképességi kerekasztal (GVK) most az adórendszer egyszerűsítését tűzte zászlajára. Megszüntetnék vagy beolvasztanák a kis adókat, megreformálnák a számviteli törvényt és a társasági adót sem hagynák változatlanul.

Az adóreform lassú erodálódása után a GVK a korábbi grandiózus elképzeléseihez képest – amely például tíz százalékpontos tb-járulék- csökkentést is tartalmazott – mára az egyszerűsítés felé fordult. Török Ádám, a GVK elnöke szerint a politikai szándékok alapján szükség volt a súlypontváltásra. Zara László, a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesületének elnöke szkeptikusabb véleményt fogalmazott meg: szerinte határozott kormányzati szándék nélkül még ezeket a javaslatokat sem lehet végrehajtani.

Az egyszerűsítés érinti a tavaly ősszel elvérzett, úgynevezett bagatell adókat. A kezdetben négy, majd a kulturális járulék kimenekítésével három adó (innovációs járulék, rehabilitációs és szakképzési hozzájárulás) maradt a megszüntetni, majd összevonni tervezett adók listáján, ám az OÉT, majd a szocialista frakció megfúrta a javaslatot. Kérdés, meddig jut el az új, a GVK által rendelt tanulmányban foglalt elképzelés, amely a Corvinus Egyetem docense, Lukács János nevéhez fűződik.

Eszerint a kulturális járulékot megszüntetnék. A másik három járulékot, adót részben megtartanák, részben beépítenék a már működő rendszerbe. Az innovációs járulék esetében annyi változna, hogy az adóalapot egy az egyben az iparűzési adó alapja szerint állapítanák meg – egy számítással kevesebb. Visszatartani nem lehetne, a felhasználást pedig szigorúan ellenőrzött pályázati rendszerrel koordinálnák – kérdés, ez mennyiben járulna hozzá a korrupciós kockázatok erősödéséhez. A szakképzési hozzájárulás esetében sem engednék meg a befizetéstől elváló felhasználást. Az ősszel éppen emiatt voltak a munkaadók a javaslat ellen, hiszen azokat a vállalkozásokat jelentős kár érné, amelyek szakképzési intézményt támogatnak hosszú ideje. A szakképzési hozzájárulást, a vállalkozói, munkaadói és munkavállalói járulékokat egy foglalkoztatási járulékba tennék, amely megoszlana a munkaadó és a munkavállaló között. A rehabilitációs hozzájárulás megszűnne, esetleg a megváltozott munkaképességűek alkalmazásáért visszaigényelhetne a foglalkoztatói járulékból a munkáltató. A szakképzést pedig az innovációhoz hasonlóan pályázati úton lehetne támogatni – szól az elképzelés.

A számviteli törvényt alaposan felül kellene vizsgálni, valamint közös fogalomhasználatot kialakítani a társasági és számviteli törvényben – hívta fel a figyelmet Lukács János. Javaslata szerint a részvénytársaságok és a nagyvállalkozások továbbra is kettős könyvvitelt folytatnának a számviteli törvény szabályai szerint, ám a közepes és kisvállalkozások számára egy egyszerűsített nyilvántartás vezetésén alapuló adminisztrációt kellene alkotni. Számukra a társasági törvény lenne a mérvadó, amelyben az adóalapot korrigáló tételeket külön a kicsikre jellemző, illetve az egyéb kedvezmények csoportjára kellene osztani. Egyszerűsítenék a jövedelemadózást azzal, hogy a nyolc alkalmazandó adókulcs számát csökkentenék, a kedvezményeket szűkítenék, a juttatásokról pedig nem a kifizetőnek, hanem a magánszemélyeknek kellene elszámolniuk.

Forrás: Napi Gazdaság


Kapcsolódó cikkek

2024. május 13.

Hamis ruhákra, parfümökre és jövedéki termékekre csapott le a NAV

Hamisított márkás ruhákat, parfümöket, továbbá zárjegy nélküli cigarettát és alkoholt is találtak a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) pénzügyőrei egy az M5-ös autópályán félreállított román furgonban – közölte a NAV bevetési igazgatósága.

2024. május 13.

Árfolyam az áfában (XIV. rész)

Amennyiben a számla korrekciójára kerül sor, felmerül a kérdés, hogy milyen árfolyamot kell alkalmazni a korrekciós bizonylaton.