Elűzheti a bankokat Magyarországról az adó

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Ma ülnek tárgyalóasztalhoz a hazai biztosítótársaságok a kormányzat képviselőivel, hogy egyeztessenek a tervezett bankadó rájuk eső részéről – tájékoztatott Molnos Dániel főtitkár, aki szerint arról, hogy mire jutottak, szerdán adnak tájékoztatást.

A Napi Gazdaság keddi számának cikke

Lapunk úgy tudja, a biztosítók arra számítanak, hogy a kabinet magáévá tette azt a javaslatot, mely szerint a pénzügyi szektor a befizetendő adón 60/40 százalékos arányban osztozzon – amelyből a nagyobb részt a pénzintézetek fizetnék. (A felosztás nagyjából megfelel a szektor tagjai iparűzési adóbefizetésének arányával.)

Információink szerint a kormányfő által korábban jelzett három pénzügyi terület – bankok, biztosítók, lízingcégek – mellett a 40 százalékot képviselő, 80 milliárd forintos befizetésbe belevonnák az alapkezelőket, a pénztárakat, sőt a pénzügyi közvetítéssel foglalkozó vállalkozásokat is. (A takarékszövetkezeti szektor „mentességét” – Orbán Viktor a szektorról nem tett említést – eddig nem cáfolta senki.)

Miután a kormányzat mindeddig adós maradt azzal, hogy megnevezze, mi lehet a bankadó számítási alapja, komoly találgatások folynak a pénzügyi cégek körében. Nagy kérdés, hogy nyereség- avagy eszközalapú lesz-e a megoldás. A nyereségalapú elképzelés méltánytalanul érintené a jól gazdálkodó szervezeteket – vélik szakértők, akik szerint például a biztosítási szektor tagjai esetében a profit teljesen más tőről fakad, mint a bankok „extraprofitja”. A nyereségalapú elvonás esetében egyes elemzők szerint több biztosítónál szavatolótőke-problémák léphetnek fel.

Eszközalapon – a mérlegfőösszeg szerint – kivetett adó esetében ugyanakkor komoly esély lenne arra, hogy a piaci szereplők jó része igyekezne gyorsan csökkenteni az eszközállományt. A hitelintézetek például a nagyobb hiteleket viszonylag gyorsan külföldre vihetnék, más szereplők (a paletta teljes egészét ide számítva) pedig akár fióktelepként folytathatnák magyarországi tevékenységüket – vagy teljesen kivonulhatnának.

A különadó másodlagos hatásának ezen számítása híreink szerint teljesen kimaradt a döntési folyamatból. (Elemzők szerint a nyereségalapú megoldás az OTP-nek lenne a legrosszabb, mivel a banki profit közel fele kapcsolódik a legnagyobb hazai bankhoz, miközben a bankcsoport a pénzintézeti eszközök nagyjából 30 százaléka felett diszponál csak.)

Az érintettek szerint közbülső megoldást jelenthet a helyi adó alapja által kivetett különadó, ám itt is lesznek olyan intézmények, amelyeket hátrányosan érintene a szabályozás. Külön gondot jelent, hogy ebben az esetben újabb intézkedésre lesz szükség az egyesületi formában működő intézmények – például biztosítóegyesületek – esetében: ők ugyanis eddig nem fizettek helyi iparűzési adót.

Forrás: Napi Gazdaság

---