Energia-adókedvezmények ügyében döntött a Bizottság


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Európai Bizottság döntése értelmében nem jogsértőek Németországnak az energiaágazatban nyújtott adókedvezményei, viszont az alumíniumgyártás terén adott francia, ír és olasz állami támogatás 20 százaléka ellentétes az uniós szabályokkal.

Németország azokat a cégeket részesítette adókedvezményben, amelyek az energia-termékeket nyersanyagként is használják, illetve azokat, amelyek ásványi anyagok feldolgozásához (például cement- vagy üveggyártáshoz) vesznek igénybe energiahordozókat. A vizsgálat kiderítette, hogy az adókedvezmények nem jelentenek megengedhetetlen állami támogatást, mert azek konzisztens részei a nemzeti adórendszernek.

Franciaország, Írország vagy Olaszország esetében azonban az alumínium gyártásához használt üzemanyagra adott adókedvezmény állami támogatásnak számít, mert azt szelektíven ítélik oda és a gyakorlatban csak egy cég élvezheti.

A Bizottság szerint az említett országokban 2004 januárja óta megítélt adókedvezmények 80 százaléka megfelel az állami támogatásokról szóló szabályokkal. Az esetek 20 százalékában azonban a kedvezmények jogosultjai nem tettek eleget vállalt kötelezettségüknek, nem javítottak környezetvédelmi mutatóikon. Emiatt a Bizottság elrendelte egyes francia, ír és olasz cégeknek adott kedvezmények visszafizettetését.

2005 decemberében a Bizottság már hozott hasonló döntést, akkor a 2002-2003-as időszakban nyújtott jogsérő adókedvezmények visszafizettetéséről határozott.

Az érintett országok mindaddig nem részesíthetik további adókedvezményben a szóban forgó cégeket, amíg azok nem fizetik vissza az elrendelt összegeket.

Az energiatermékek – fűtőolaj vagy motor-üzemanyag – adózási rendjét a 2004. január elseje óta hatályos energiaadó-direktíva szabályozza. A direktíva hatálya alól kivették a nem üzemanyag céljára felhasznált energiatermékeket, s ezek ügyében a tagállamokra bízták a döntést, hogy élnek-e adókedvezmény nyújtásának lehetőségével.

Forrás: Uno


Kapcsolódó cikkek

2024. május 27.

NAV-Figyelő 21. hét: Változott a jegybanki alapkamat, adó-amnesztia, üzemanyagárak

A NAV útmutatót adott ki az utólagos részesedésbejelentéssel kapcsolatban, amelyben a leggyakrabban felmerülő kérdésekre kívánt válaszolni az adóamnesztia kapcsán. Továbbá változott a jegybanki alapkamat és az adóhatóság meghatározta a júniusi üzemanyagárakat is – derül ki a NAV-Figyelő eheti számából.

2024. május 27.

Év végi záráshoz, év eleji nyitáshoz kapcsolódó teendők a társasági adóban

A számviteli beszámoló és az annak adatain alapuló társaságiadó-bevallás elkészítése az egyik legfontosabb olyan feladat, amely egy üzleti év zárásához kapcsolódik. A társaságiadó-kötelezettség szempontjából az üzleti év utolsó napjának több szempontból is relevanciája van: gondoljunk csak azokra az adóalap-korrekciókra, amelyek olyan számviteli tételekhez kapcsolódnak, amelyeket év végén számol el egy gazdálkodó. Emellett az év vége egyben lehetőségeket is nyújt az adózás tervezéséhez, egy esetleges adózási-módváltás megfontolásához. Nem utolsósorban az év vége sok szempontból olyan határidőt is jelent, amelyre indokolt kiemelt figyelmet fordítani. A zárás mellett természetesen a nyitás során, a következő év kezdeti időszakában is számos feladat jelentkezhet, különösen a mérlegkészítés, illetve a társaságiadó-bevallás benyújtása határidejéig bezárólag. Ezek a feladatok adózótól függően rendkívül változatosak, így kimerítő listát lehetetlen adni. Az Adó szaklap írása azokat a jellemzően előforduló, megfontolásra érdemes szabályokat, teendőket emeli ki, amelyek az adózók széles rétegét érinthetik.

2024. május 24.

Az Európai Tanács új szabályokról állapodott meg a forrásadó-eljárásokra vonatkozóan

A Tanács megállapodásra jutott a kettős adóztatás alóli mentességre irányuló gyorsabb és biztonságosabb eljárásokról, amelyek hozzá fognak járulni a határokon átnyúló befektetések fellendítéséhez és az adóvisszaélések elleni küzdelemhez. Az úgynevezett FASTER-kezdeményezés célja, hogy a forrásadó-eljárásokat biztonságosabbá és hatékonyabbá tegye az EU-ban a határokon átnyúlóan működő befektetők, a nemzeti adóhatóságok és a pénzügyi közvetítők, például a […]