Enyhébb szankciók a bérkompenzációs szabályokban

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Napokon belül enyhébbé és világosabbá válnak a bérkompenzációval kapcsolatos szabályok.Szinte borítékolható tehát, hogy a vállalkozások számára előnyösebb helyzet áll elő a jelenleginél. Az ugyanakkor még ebből a törvénycsomagból sem derül ki, hogy pontosan miként igényelhet majd támogatást a Nemzeti Foglalkoztatási Alapból az elvárt béremelésnek eleget tevő munkáltató – olvasható az RSM DTM blogbejegyzésében.

Lássuk a részleteket! A törvénymódosítással először is pontosítják, mely költségvetési támogatásokban nem részesülhet az a munkáltató, amely az adóváltozások miatt a nettó keresetek megőrzéséhez szükséges, úgynevezett elvárt béremelést nem hajtja végre. A tilalom alól kikerül az a költségvetési támogatás, amelynek nyújtására éppen az elvárt béremelés végrehajtásának elősegítése érdekében kerül sor, a nem állami intézmény fenntartójának nyújtott normatív és egyéb hozzájárulás, valamint a 2007. évi XVII. törvény szerinti támogatások (agrár és mezőgazdasági támogatások).

Az elvárt béremelésnek a munkavállalók legalább kétharmadánál kell eleget tenni. Ahhoz, hogy ez a rendelkezés a munkaerő-kölcsönző cégek számára is „emészthető” legyen, a javaslat világossá teszi, az ő esetükben mit kell érteni a munkavállalók kétharmadának megfelelő létszám alatt. A változás lényege, hogy figyelmen kívül lehet hagyni azt a kölcsönzött munkavállalót, aki olyan kölcsönvevőhöz kerül, ahol a kölcsönvevő – az általa tett nyilatkozat szerint − saját munkavállalói tekintetében nem tett eleget az érintett munkavállalók legalább kétharmada esetében az elvárt béremelésnek. Ugyanez a logika érvényesül az iskolaszövetkezetek esetében is. (A róluk szóló részletes szabályokat egyébként még a mostani módosító csomagba is további módosító javaslatokkal emelték be a zárószavazás előtt.) Vagyis náluk is figyelmen kívül kell hagyni azt a nappali tagozatos tanuló vagy hallgató munkavállalót, aki olyan céghez kerül, amely – az általa tett nyilatkozat szerint – nem valósította meg a munkavállalók legalább kétharmadát érintő béremelést.

Szintén a munkaerő-kölcsönző cégekre tekintettel pontosítják a szociális hozzájárulási adóra vonatkozó kedvezményi szabályokat is. Ezek szerint a munkaerő-kölcsönző cégek akkor és azon munkavállalóikkal kapcsolatban minden további nélkül érvényesíthetik az adókedvezményt, akiknek munkaviszonya nem munkaerő-kölcsönzésre irányul (vagyis akik nem kikölcsönzött vagy kikölcsönzendő munkavállalók). Szintén lehetőség nyílik a kedvezmény igénybe vételére azon kölcsönbeadott munkavállalók kapcsán, akiknek a bérét a kölcsönvevő cég hasonló munkakört betöltő olyan saját munkavállalóinak béréhez igazították, akik esetében az elvárt béremelést a kölcsönvevő végrehajtotta.

E szőrszálhasogatónak tűnő részletszabályokra azért van szükség, mert a munkaerő-kölcsönző cégek a szociális hozzájárulási adónak ugyan alanyai, és ezzel a bérkompenzációs adókedvezmény lehetséges haszonélvezői, ám a bérek meghatározásának joga több esetben a munkaerőt bérbe vevő vállalkozást illeti meg.

További részletek az RSM DTM blogbejegyzésében.

Forrás: RSM DTM blog

---