Érdekesség az adóvisszatérítési jog témakörében


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Valamennyi olyan esetben, amikor valamely uniós irányelv rendelkezései a tartalmuk alapján feltétlennek és kellően pontosnak tűnnek, azokra a magánszemélyek a tagállammal szemben hivatkozhatnak, amennyiben az nem ültette át időben ezen irányelvet a nemzeti jogba, vagy amennyiben nem megfelelően ültette azt át. A Közösség más tagállamában letelepedett adóalanyok esetében a visszatérítési időszak számításánál az adófizetési kötelezettség megnyílta – adólevonási jog keletkezése – adólevonási jog gyakorolhatósága hármas feltétel az irányadó.

Sem a közigazgatási eljárásban, sem a közigazgatási perben nem volt vitatott, hogy a nemzeti jog alkalmazása mellett, vizsgálni kell azt is, miszerint a perbeli tényállás kapcsán a 2008/9/EK tanácsi irányelv (a továbbiakban: Irányelv) 14. cikke hatályosulhat-e közvetlenül. A felülvizsgálati eljárásban a Kúria irányadónak tekintette, hogy az Európai Unió Bírósága állandó ítélkezési gyakorlata szerint valamennyi olyan esetben, amikor valamely irányelv rendelkezései a tartalmuk alapján feltétlennek és kellően pontosnak tűnnek, azokra a magánszemélyek a tagállammal szemben hivatkozhatnak, nevezetesen amennyiben az nem ültette át időben ezen irányelvet a nemzeti jogba, vagy amennyiben nem megfelelően ültette azt át (C-203/10. számú ítélet [61] pont).

A Kúria a továbbiakban azt vizsgálta, van-e az uniós jog elsőbbségével és az uniós jog közvetlen hatályának segítségével feloldandó vertikális kollízió az Irányelv és a 2007. évi CXXVII. tv. (a továbbiakban: Áfa tv.) között.  Az Áfa tv. 251/A.§ (1) bekezdése alapján az adó-visszatéríttetési kérelem az adóvisszatérítési időszakban keletkezett előzetesen felszámított adót tartalmazhatja. A (2) b…


Tisztelt Látogatónk! Ez a tartalom vagy funkció csak előfizetőink számára érhető el!

Ha rendelkezik érvényes előfizetéssel, kérjük lépjen be felhasználói nevével és jelszavával.
A tartalom azonnali eléréséhez kérjük, válasszon előfizetést a Wolters Kluwer Hungary Kft. webáruházában.


Kapcsolódó cikkek

2019. június 11.

ECJ: a NAV már bírósági döntés nélkül is visszatérítheti az áfát

Építőipar – hibás számlázás miatt esett el a cég az áfa-visszatérítéstől

A PORR Kft. az M6-os autópálya építésével összefüggésben több társaságtól fogadott be egyenes adózás szerint kiállított számlákat, az áthárított áfát meg is fizette, majd levonásba helyezte az áfaösszeget. Az adóhatóság utólagos adóellenőrzés keretében azonban megállapította, hogy a számlákon szereplő gazdasági ügyletek építőipari főtevékenységhez kapcsolódnak, így a magyar jogszabályoknak megfelelően ezeket a számlákat a fordított adózási eljárás szerint áfa feltüntetése nélkül kellett volna kiállítani. Az adóhatóság nem vitatta a teljesített ügyletek megvalósulását, de megítélése szerint a számlázási hibák nem mentesítik az adózót a jogkövetkezmények alól, mivel lehetőség lett volna a szóban forgó számlák helyesbítésére. Az adóhatóság nem rendelkezett a tévesen megfizetett adó visszatérítéséről a számlabefogadó javára, holott a számlakibocsátó a számlák áfatartalmát a költségvetésbe befizette.

Az adóhatóság döntését vitató adózó szerint az alábbiak miatt lehetetlenült el számára az adólevonási jog gyakorlásának lehetősége:

  • Az adóhatóság nem tett eleget az a
2017. május 30.

ECJ: javítandó a NAV fordított adózási gyakorlata

Fordított vagy egyenes áfa? 

A NAV által szervezett elektronikus árverés útján egy magyar magánszemély, nevezetesen Farkas Tibor mobilhangárt vásárolt egy fizetésképtelen cégtől, amely az egyenes adózás szabályai szerint áfás számlát állított ki a vevő felé az ügyletről. Az eladó a vevő által kiegyenlített áfát bevallotta, illetve befizette a költségvetés felé, a vevő pedig ezt követően gyakorolta áfalevonási jogát. 

Az adóhatóság egy későbbi ellenőrzés során megállapította, hogy a megkötött ügylet olyan ingatlanügyletnek minősül, amelyre a fordított adózás szabályait kellett volna alkalmazni, azaz az áfát az adóhatóság részére közvetlenül a vevőnek kellett volna megfizetni. Noha a költségvetést ennek kapcsán adóbevétel-kiesés nem érte – hiszen az eladó megfizette az adóhatóság számára az ügyletet terhelő áfát –, a szabálytalanság okán a vevőt megfosztották az adólevonás lehetőségétől, és emellett a kérdéses áfaösszeg felének megfelelő nagyságú adóbírsággal sújtották. 

Mi korlátozhatja az áfalevonási jogot, helyes-e a magyar gyakorlat és a szankcionálás? 

A vevő megítélése szerint a magyar adóhatóság alaki hiba miatt – miszerint fordított …