EU-javaslat a multinacionális cégek minimumadójáról


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az irányelvtervezet meghatározza, miként fogják alkalmazni a gyakorlatban a 15 százalékos tényleges adókulcs elvét az EU-ban; szó van benne kivételekről és postafiók-cégekről is.

Az Európai Bizottság olyan irányelvre tett javaslatot, amely minimális tényleges adókulcsot ír elő a nagy multinacionális csoportok globális tevékenységei számára – közölte a brüsszeli testület. A javaslat eleget tesz az EU azon kötelezettségvállalásának, hogy rendkívül gyorsan, az elsők között hajtja végre a globális adóreformról szóló közelmúltbeli OECD-megállapodást, amelynek célja a nemzetközi társaságiadó-keret méltányosságának, átláthatóságának és stabilitásának biztosítása.

Az irányelvtervezet meghatározza továbbá, hogy miként fogják alkalmazni a gyakorlatban a – 137 ország által elfogadott – 15 százalékos tényleges adókulcs elvét az EU-ban, és közös szabályokat tartalmaz a tényleges adókulcs kiszámítására vonatkozóan, hogy azt az unióban megfelelően és következetesen alkalmazzák.

Az uniós társaságiadó-minimumról szóló jogszabály minden olyan, az EU-ban székhellyel rendelkező vállalatra vonatkozik majd, amelynek összesített éves bevétele eléri a 750 millió eurót.

társasáági minimumadóA globális megállapodással összhangban a javaslat bizonyos kivételekről is rendelkezik. A tényleges gazdasági tevékenységet folytató csoportokra gyakorolt hatás csökkentése érdekében a vállalkozások kizárhatnak az adózásból egy, a tárgyi eszközök értéke 5 százalékának, illetve a bérjegyzék 5 százalékának megfelelő jövedelmet.

A szabályok a nyereség minimális összegeinek kizárásáról is rendelkeznek annak érdekében, hogy alacsony kockázatú helyzetekben csökkenjenek a szabályozásból eredő terhek. Ez azt jelenti, hogy ha egy multinacionális csoport átlagos nyeresége és bevétele nem ér el bizonyos minimális küszöbértékeket, akkor ezt a jövedelmet nem veszik figyelembe a ráta kiszámításakor.

Az Európai Bizottság szerdán kezdeményezést terjesztett elő a fedőcégek helytelen adózási célokra felhasználása elleni küzdelem érdekében.

Noha a fedőcégek vagy postafiókcégek hasznos kereskedelmi és üzleti funkciókat tölthetnek be, egyes nemzetközi csoportok, sőt magánszemélyek is visszaélnek velük agresszív adótervezés vagy adókijátszás céljából. Egyes vállalkozások olyan fedőcégek felé irányítják a tőkemozgásokat, ahol nincs, vagy nagyon alacsony az adó, vagy ahol az adók könnyen kijátszhatók.

A szerdai javaslattal a bizottság azt kívánja biztosítani, hogy az Európai Unióban működő, gazdasági tevékenységet egyáltalán nem vagy csak minimális mértékben folytató jogalanyok ne részesülhessenek adókedvezményekben, és ne rójanak pénzügyi terhet az adófizetőkre. A javaslatnak a tagállamok általi elfogadását követően 2024. január 1-jén kell hatályba lépnie.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. április 19.

A vélelmezett értékesítőkre vonatkozó szabályok alkalmazása – forgatókönyvek (8. rész)

A vélelmezett értékesítők minősége szinte kimeríthetetlen tárházát jelenti a témával foglalkozó cikkeknek. A következőkben olyan konkrét forgatókönyvekkel fogunk foglalkozni, amelyek a vélelmezett értékesítőkre vonatkozó rendelkezések alkalmazására vonatkoznak. Ezek a forgatókönyvek sematikusan mutatják be, hogy a vélelmezett értékesítővé váló elektronikus felületekre az áfa, és adott esetben a vám tekintetében milyen feladatok hárulnak.

2024. április 18.

A személyi jövedelemadójuk 1+1 százalékát felajánlók milliárdokról dönthetnek

Legtöbben személyi jövedelemadójuk 1+1 százalékát gyermekek gyógyítására és állatmenhelyekre szánják, a támogatott szervezeteknek óriási segítséget jelentenek az adóforintok, a felajánlók évről évre milliárdok sorsáról dönthetnek – hívta fel a figyelmet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) csütörtökön az közleményben.

2024. április 18.

A közhatalmi tevékenység és az áfa

Az általános forgalmi adó elveit és rendszerét vizsgálva, mindig meg kell állapítani, hogy az ügyletben résztvevő felek adóalanynak minősülnek-e, illetve tevékenységük gazdasági tevékenységnek minősül-e, ugyanis, csak ebben az esetben merülhet fel áfafizetési kötelezettség.