Európában példátlan a magyar kormány terve


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A nagy haszonjárművek tulajdonszerzési illetékének eltörlését sürgeti a Magyar Gépjárműimportőrök Egyesülete (MGE) − mondta lapunknak Erdélyi Péter, az MGE elnöke − egyebek között arra hivatkozva, hogy ilyen illeték más termelőeszköz esetében sincs. A Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete (MKFE) teljes mértékben egyetért az MGE álláspontjával, hisz az egyesületi tagok járművei nem vagyontárgyak, hanem termelőeszközök − mondta a Napinak Karmos Gábor, az MKFE főtitkára.

Az Európai Unióban többféle gyakorlat van, az MKFE 13 európai uniós országtól kapott adatai szerint négy csoportba sorolhatóak az országok: az első körbe − amelybe például Belgium, Franciaország, Nagy-Britannia tartozik − semmiféle illetéket nem kell fizetni. A második csoportban, így például Németországban, Hollandiában, Csehországban vagy Szlovákiában egy ügyintézési díjat számolnak fel, valójában annyit, amennyibe a hatóságnak az átírás kerül. A harmadik csoportba tartozó országokban − így többek között Romániában − szintén vagy egy ügyintézési díj, emellett egy minimális, 29 eurós adót kell fizetni. A negyedik csoportban, például Bulgáriában pedig ügyintézési díjat és ügyvédi költséget kell leróni. Karmos kiemelte, sehol Európában nincs olyan gyakorlat, mint Magyarországon, ahol a köbcentihez, a jármű teljesítményéhez, élettartamához kötnék az átírási illetéket.

Jelenleg Magyarországon köbcentinként 18 forintba kerül az átírás, így egy 12-13 ezer köbcentis jármű esetében ez negyedmillió forint illetéket jelent. A jövő évi adótörvényekkel kapcsolatos előterjesztésben azonban megszüntetnék a köbcenti alapú illetéket, bevezetnék a jármű teljesítménye és életkora alapján számított díjat, ez pedig − az MKFE számításai szerint − egyes haszongépjármű kategóriákban 40 százalékos emelkedést okozna, más esetekben kétszeresére vagy háromszorosára növelné az átírási díjat az új járművek esetében.

Ráadásul egy rossz közlekedéspolitikai − és alapvetően fiskális − megközelítésre épül a tervezet, hiszen az új járművek illetéke jelentősen magasabb lenne a használtakénál, vagyis a koncepció gátolja a jármű-korszerűsítési programot. Van egy másik veszélye ennek, mert arra ösztönözheti a vállalkozásokat, hogy külföldön helyezzék forgalomba járműveket, amelyek aztán például szlovákiai vállalkozásként fuvaroznak az unió országaiban. Mindennek következtében pedig Magyarország nemcsak az illetéket veszíti el, hanem az immár külföldivé lett vállalkozás adóforintjait is.

Az MKFE épp ezért azt javasolja, hogy a haszongépjárművek esetében Magyarország az uniós gyakorlathoz igazodva törölje el az illetéket, de legalábbis vizsgálja felül az értékét − hangsúlyozta Karmos Gábor

Forrás: Napi Gazdaság


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Törvényi kötelezettség lett a fenntarthatóság: új jelentéstételi és beszámolási követelmények (2. rész)

Az Országgyűlés 2023. decemberében elfogadta a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségről és fenntarthatósági átvilágítási kötelezettségről szóló törvényt, amelynek az érintett vállalkozásokra irányadó fenntarthatósági célú átvilágítási, valamint jelentéstételi és beszámolási kötelezettségeket megállapító rendelkezései már január 1-jétől hatályosak. A törvényt feldolgozó cikksorozatunk második részében a fenntarthatósági jelentéssel és az ESG beszámolóval foglalkozunk.

2024. május 16.

A transzferárazás rejtett csapdái

A NAV ellenőrzési gyakorlatában egyre komolyabb szerepet kap a transzferárazás auditja. Ráadásul a vonatkozó szabályok is évről-évre egyre összetettebbek. A transzferár-dokumentációs határidők közeledtével érdemes végigtekinteni, hogy mik azok a rejtett csapdák, amelyeket kerüljünk el a dokumentáció és az adatszolgáltatás elkészítésekor. Ebben van segítségünkre a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.