EY: A legnagyobb adókockázatot a transzferárazásban látják a döntéshozók


Az infláció miatt aggódnak leginkább a hazai vállalatok, míg a legkockázatosabb adóterületnek a transzferárazást, a társasági adót és a globális minimumadót tartják – derül ki az EY Adókonferencia több mint 240 résztvevője körében készített felmérésből.

Már az Országgyűlés elé került a jövő évi adótörvényeket módosító javaslat, ami többek között új kutatás-fejlesztési támogatást, szigorúbb, de intenzívebb energiahatékonysági és a fejlesztési adókedvezményeket is hozhat. Érkezhetnek továbbá az előre elkészített és kiajánlott áfa bevallás tervezetek, valamint egy új adónem, a globális minimumadó bevezetésére is fel kell készülniük az érintett vállalatoknak.

„Érdemi változásokat hoz az új adóév, ami több lehetőséget is jelent a hazai vállalatok számára. A javaslatok alapján megnyíló támogatásoknál ugyanakkor a sikeres igényléshez tudatos felkészülésre lesz szükség, hiszen az elbírálási szempontok is érdemben szigorodnak” – hívta fel rá a figyelmet Vékási Tamás, az EY adó- és jogi tanácsadással foglalkozó üzletágának vezetője a cég konferenciáján.

Az eseményen bemutatott, több mint 240 adóvezető körében készült felmérés eredményei szerint idén már nem az energiaáraktól, hanem az inflációtól (34%) tartanak leginkább a válaszadók, de az árfolyamváltozás (21%) és a béremelések (18%) is komoly kihívást jelentenek a megkérdezettek számára.

A legnagyobb adókockázatot a transzferárazásban (33%) látják a döntéshozók, azonban a társasági adó és globális minimumadó bevezetése (24%), valamint az Áfa (21%) kezelése is hasonló nehézségeket jelenthet. A válaszadók többsége ráadásul arra számít, hogy az új szabályok betartását jövőre még szigorúbban ellenőrzi majd a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV).

A cégeknek emellett az amerikai-magyar adóegyezmény megszűnésére és a globális minimumadó bevezetésére is fel kell készülniük. „Azt gondolhatnánk, hogy ezek a változások csak néhány vállalatot érintenek, miközben nem túlzás azt állítani, hogy hatásuk az egész adórendszerre kiterjed. A kormányzat számos döntést hozott annak érdekében, hogy megvédje a magyarok befektetéseit az amerikai-magyar adóegyezmény felmondásának következményeitől és a minimumadó után is megőrizze az ország tőkevonzó képességét” – emelte ki Vékási Tamás.

A javaslatcsomag alapján több ponton módosul tehát a társasági adó, változnak a számviteli szabályok, emelkedik a visszaigényelhető jövedéki adó mértéke, miközben szűkül a munkaerőpiacra lépők után igénybe vehető szociális hozzájárulási adókedvezmény és változik a bizalmi vagyonkezelés adóztatása is.


Kapcsolódó cikkek

2022. február 3.

A transzferárazással kapcsolatos különös ismertetőjegyek a DAC6-szabályozásban: gyakorlati tapasztalat (2. rész)

Cikkünk első részében kielemeztük a nemzetközi hálózatunkban tapasztalt gyakorlati problémákat, amelyek az olyan adótervezési konstrukciók azonosításával kapcsolatosan merülnek fel, amelyeknek keretében egyoldalú minimum mentesítési szabályok alkalmazására kerül sor (a DAC6-szabályozás E1. ismertetőjegye). Az egyoldalú mentesítési szabályok alkalmazása viszonylag elterjedt világviszonylatban, így akár egy anyavállalattól felvett kölcsön kapcsán is az adatszolgáltatási kötelezettség alá eső ügyletbe futhat be egy vállalkozás. Az adatszolgáltatási kötelezettségnek nincs minimális értékhatára, továbbá, nincs jelentősége annak, hogy az adózónak szándékában állt-e az adóelőny kihasználása.