Feketelista nincs, presztízsrangsor van


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A cégek, illetve a humánerőforrás vezetői tudományterületenként három kart neveztek meg és rendeztek sorba az alapján, hogy a presztízs tekintetében melyik áll az első, a második, illetve a harmadik helyen. Az első helyért három, a másodikért kettő, a harmadikért egy pontot rendeltek a kutatók az adott karhoz. A pontszámokat karonként összegezték, majd 10-es skálára transzformálták úgy, hogy a legnagyobb pontszámú kar 10-es értéket kapott, míg a többi a pontszámának megfelelően arányosan 0–10 közötti értékű lett.

Kereskedelmi menedzsert, számviteli munkatársat, gazdaságelemzőt, piackutatót, marketingmenedzsert a Budapesti Corvinus Egyetem végzettjei közül alkalmaznak legszívesebben a cégek. Logisztikust, termelésirányítót a Széchenyi István Egyetem Műszaki Tudományi Karáról, Győrből vesznek fel a leggyakrabban. Turisztikai szakembert, üzletkötőt a Budapesti Gazdasági Főiskoláról. Építő- és építészmérnököt, gépész- és villamosmérnököt, informatikust pedig a BMEről.

A versenyszféra véleménye alapján készített felsőoktatási rangsort a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság- és Vállalkozáselemző Intézete (MKIK GVI). A megkérdezett vállalatvezetők összesen 123 egyetemi, főiskolai kar, illetve intézmény közül választhattak legfeljebb hármat a szerint, hogy adott foglalkozási területre elsősorban melyek diplomás pályakezdőit hívnák be szívesen állásinterjúra. A karokat a megnevezések gyakorisága alapján csoportosították a GVI kutatói. E szerint például a Miskolci Egyetem gyártástechnológiai mérnökei és a Veszprémi Egyetem élelmiszeripari, környezet- és vegyészmérnökei szintén kapósak.

A GVI ezenkívül az egyetemek-főiskolák tudományterületenkénti presztízsrangsorát is elkészítette. A vezetők területenként három kart nevezhettek meg, és ezeket sorba rendezték a szerint, hogy a presztízs tekintetében melyik áll az első, a második, illetve a harmadik helyen. A rangsorból egyértelműen kiderült: a történelmi múltú, sokéves egyetemek, főiskolák elismertsége jóval nagyobb. Az MKIK GVI ezer közepes és nagyvállalat megkérdezésével készült kutatásából kitűnik, hogy a cégek egyharmada tervez mostanság kapacitásbővítő beruházást; ennek következtében a vállalkozások kétharmada növeli a létszámát. A válaszadók 13 százaléka jelezte, hogy az új munkatársak között lesznek pályakezdők is.

Forrás: Világgazdaság


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Fontos transzferár-kötelezettségek és határidők | A pénz beszél

Május 31-ig kell elkészíteniük a társasági adóbevallásukat a naptári éves adózóknak. Azon cégek esetében, amelyek kapcsolt ügyleteket is bonyolítottak az adóévben, transzferár-nyilvántartás készítési, valamint transzferár-adatszolgáltatási kötelezettség is felmerülhet. Összefoglaljuk a legfontosabb teendőket.

2024. május 17.

Törvényi kötelezettség lett a fenntarthatóság: új jelentéstételi és beszámolási követelmények (2. rész)

Az Országgyűlés 2023. decemberében elfogadta a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségről és fenntarthatósági átvilágítási kötelezettségről szóló törvényt, amelynek az érintett vállalkozásokra irányadó fenntarthatósági célú átvilágítási, valamint jelentéstételi és beszámolási kötelezettségeket megállapító rendelkezései már január 1-jétől hatályosak. A törvényt feldolgozó cikksorozatunk második részében a fenntarthatósági jelentéssel és az ESG beszámolóval foglalkozunk.

2024. május 16.

A transzferárazás rejtett csapdái

A NAV ellenőrzési gyakorlatában egyre komolyabb szerepet kap a transzferárazás auditja. Ráadásul a vonatkozó szabályok is évről-évre egyre összetettebbek. A transzferár-dokumentációs határidők közeledtével érdemes végigtekinteni, hogy mik azok a rejtett csapdák, amelyeket kerüljünk el a dokumentáció és az adatszolgáltatás elkészítésekor. Ebben van segítségünkre a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.