Felpörgetné az adóelkerülés elleni harcot az EB


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Európai Bizottság márciusban új uniós jogi szabályozást javasol az adózás nagyobb átláthatóságáért.


Az erről szóló közlemény szerint az elgondolás az adókikerülés elleni küzdelem jegyében született. A biztosi testület a nap folyamán úgynevezett orientációs vitában tekintette át azokat a főbb intézkedéseket, amelyek a korábbinál igazságosabb és átláthatóbb uniós adózási megközelítés szolgálatába állíthatók.

Jean-Claude Juncker, az EU javaslattevő-végrehajtó intézményének elnöke a közlemény szerint ennek kapcsán azt hangsúlyozta, hogy az adócsalás és azadókikerülés elleni küzdelem az általa vezetett testület egyik legfontosabb politikai prioritása.

A biztosok egyöntetű véleménye szerint – olvasható a közleményben – az elsődleges célkitűzés az, hogy minden vállalkozás ott fizessen adót, ahol nyereségtermelő gazdasági tevékenységét folytatja, és senki ne bújhasson ki kötelezettségei alól. E tekintetben a biztosi testület tagjai határozottan egyetértettek abban, hogy az adózási átláthatóságot mindenekelőtt a társasági adózás területén lenne szükséges fokozni.

Pierre Moscovicitől, a gazdasági és pénzügyekért, valamint adó- és vámügyért felelős EU-biztostól olyan kijelentést idézett az Európai Bizottság közleménye, miszerint „a visszaélésszerű adózásnak és a káros adóintézkedéseknek kedveznek a minél homályosabb feltételek: e praktikáknak természetes ellensége az átláthatóság és az együttműködés. Ideje, hogy olyan új korszakba lépjünk, amelyben az adóhatóságok megnyílnak egymás felé, és a kormányok szolidárisak egymással a mindenkire kiterjedő igazságos adózás biztosítása érdekében.”

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. július 3.

A beruházások hatása a kisvállalati adóalapra

Adórendszerünk többféle kedvező szabály, adóelőny révén kívánja ösztönözni a vállalkozásokat különféle beruházások elvégzésére. A társasági adóban következő a képlet; az adózó a számviteli előírások szerint elszámolt értékcsökkenéssel növeli, míg a társasági adó szabályai szerint elszámolt értékcsökkenéssel csökkenti az adózás előtti eredményét, illetve adott esetben a beruházásra tekintettel adóalap-, illetve adókedvezményt érvényesít (pl. fejlesztési tartalékképzés, kis-, és középvállalkozások beruházási adóalap-kedvezménye, fejlesztési adókedvezmény stb.)