Fiktív számla és az áfa – 2. rész

Adó

2020. július 24. Nagy Károly

Kapcsolódó termékek: Adózási kiadványok, Adó Jogtár demo

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Előző cikkünkben a fiktív számlázás témakörét érintettük, mely vonatkozásban egy érdekes Kúriai esetet érintettük. Jelen cikkben folytatjuk a témát egy hasonlóan érdekes bírósági eset bemutatásával.

Az ügy tényállása: a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Veszprém Megyei Adóigazgatósága (a továbbiakban: elsőfokú adóhatóság) a adózó 2015. IV. negyedévi általános forgalmi adó bevallásának utólagos, pénzösszeg kiutalása előtti ellenőrzését végezte el. A visszaigénylést tartalmazó 2015. IV. negyedévi általános forgalmi adóbevallás 75. sora 40,7 millió Ft egyéb jogcímen levonható összeget tartalmazott. Adózó igénye alátámasztására csatolta az általa a H. Kft. (továbbiakban: számlabefogadó) felé kibocsátott számlákat, valamint a Veszprémi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 3.K.27.276/2014/31. szám alatti ítéletét. A 2010. március 22-én kelt számla „Dombóvár belterület … hrsz.-ú ingatlanok átruházásának, megszervezése, lebonyolítása szerződések elkészítése „ szolgáltatásról szól 500.000 euró ellenértékben, 33, 1 millió Ft általános forgalmi adót tartalmazott. A 2011. december 2. napján kelt számla „megbízói díj a 2011.04.08-án megkötött szerződés szerint” szolgáltatásról és 100.000 euró ellenértékről szól, 7,6 millió Ft általános forgalmi adót tartalmazott. A vizsgálat rögzítette, hogy a NAV Közép-dunántúli Regionális Adó …

Tisztelt Látogatónk! Ez a tartalom vagy funkció csak előfizetőink számára érhető el!

Ha rendelkezik érvényes előfizetéssel, kérjük lépjen be felhasználói nevével és jelszavával.
A tartalom azonnali eléréséhez kérjük, válasszon előfizetést a Wolters Kluwer Hungary Kft. webáruházában.

Kapcsolódó cikkek

2020. július 23.

Fiktív számla és az áfa – 1.rész

Számlakorrekció számos ok miatt bekövetkezhet, több okból is szükségszerű, pl. ha a kibocsátott bizonylatról kiderül, hogy hogy hibás vagy hiányos, de lehet, hogy egy utólagosan bekövetkezett tény vagy körülmény miatt szükséges az eredeti számla korrekciója. Fontos jogszabályi rendelkezés, hogy a számlakibocsátónak tartalmilag és formailag is helyes bizonylatot kell kiállítania, míg a számla befogadója is csak tartalmilag és formailag megfelelő bizonylatra alapíthatja általános forgalmi adó tekintetében a levonási jogát.

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. tv (a továbbiakban: Áfa tv.) 55. § azonban speciális rendelkezéseket is tartalmaz. Ezen rendelkezés (1) bekezdése szerint az adófizetési kötelezettséget annak a ténynek a bekövetkezése keletkezteti, amellyel az adóztatandó ügylet tényállásszerűen megvalósul (teljesítés). Az Áfa tv. 55. § (2) bekezdés pedig azt mondja, hogy az (1) bekezdéshez fűződő joghatás beáll abban az esetben is, ha teljesítés hiánya ellenére számlakibocsátás történik. A joghatás a számlán a termék értékesítőjeként, szolgáltatás nyújtójaként szereplő személyre, szervezetre áll be, kivéve, ha két…