Kapcsolódó termékek: Adózási kiadványok, Adó Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Valószínűleg nem teljesen légből kapott az a Napi Gazdaság mai számában megszellőztetett hír, amely szerint az Alkotmánybíróság által megsemmisített elvárt adóból származó bevételek pótlására a Pénzügyminisztérium (PM) bevételtől független, fix összegű adót vetne ki – értesült az MTI a kormányhoz közel álló szakértői körökből pénteken.
A fix összegű adót le lehetne vonni a társasági adóból és a személyi jövedelemadóból, így az újfajta elvonás csak a veszteséges vállalkozókat terhelné.
Nem példa nélküli az ilyen adminisztratív típusú adó, de alkalmazása nem gyakori és nem a legfejlettebbek országokban fordul elő, s a magyar adóztatás történetében újdonság volna – mondta az MTI-nek Oszkó Péter, a Deloitte vezető partnere a fix összegű adóval kapcsolatos elképzelésre.
Az Alkotmánybíróság az elvárt adóval kapcsolatban egyrészt azt kifogásolta, hogy a jövedelemadó szabályozás keretében kialakított adó nem volt jövedelemarányos. Így, ha nem jövedelemadóként alakítanák ki, lehet, hogy könnyebben átcsúszna az alkotmányossági szűrőn – mondta az adótanácsadó. Oszkó Péter szerint meg kell majd vizsgálni, hogy a tervezett új rendszer biztosít-e lehetőséget az ellenbizonyításra. Az elvárt adó esetében ugyanis problémát jelentett az is, hogy a szabályozás egy lényegében büntető jellegű adó ellen nem engedett ellenbizonyítást. Nagyon nagy súllyal esne latba az is, hogy az új adó mennyire áll arányban a vállalkozások teherviselő képességével: sokmilliós terhet jelent vagy nem haladja meg lényegesen az alapításkori illetéket – tette hozzá a Deloitte vezető partnere.
Forrás: Piac&Profit
A NAV útmutatót adott ki az utólagos részesedésbejelentéssel kapcsolatban, amelyben a leggyakrabban felmerülő kérdésekre kívánt válaszolni az adóamnesztia kapcsán. Továbbá változott a jegybanki alapkamat és az adóhatóság meghatározta a júniusi üzemanyagárakat is – derül ki a NAV-Figyelő eheti számából.
A számviteli beszámoló és az annak adatain alapuló társaságiadó-bevallás elkészítése az egyik legfontosabb olyan feladat, amely egy üzleti év zárásához kapcsolódik. A társaságiadó-kötelezettség szempontjából az üzleti év utolsó napjának több szempontból is relevanciája van: gondoljunk csak azokra az adóalap-korrekciókra, amelyek olyan számviteli tételekhez kapcsolódnak, amelyeket év végén számol el egy gazdálkodó. Emellett az év vége egyben lehetőségeket is nyújt az adózás tervezéséhez, egy esetleges adózási-módváltás megfontolásához. Nem utolsósorban az év vége sok szempontból olyan határidőt is jelent, amelyre indokolt kiemelt figyelmet fordítani. A zárás mellett természetesen a nyitás során, a következő év kezdeti időszakában is számos feladat jelentkezhet, különösen a mérlegkészítés, illetve a társaságiadó-bevallás benyújtása határidejéig bezárólag. Ezek a feladatok adózótól függően rendkívül változatosak, így kimerítő listát lehetetlen adni. Az Adó szaklap írása azokat a jellemzően előforduló, megfontolásra érdemes szabályokat, teendőket emeli ki, amelyek az adózók széles rétegét érinthetik.
A Tanács megállapodásra jutott a kettős adóztatás alóli mentességre irányuló gyorsabb és biztonságosabb eljárásokról, amelyek hozzá fognak járulni a határokon átnyúló befektetések fellendítéséhez és az adóvisszaélések elleni küzdelemhez. Az úgynevezett FASTER-kezdeményezés célja, hogy a forrásadó-eljárásokat biztonságosabbá és hatékonyabbá tegye az EU-ban a határokon átnyúlóan működő befektetők, a nemzeti adóhatóságok és a pénzügyi közvetítők, például a […]
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
