Folyamatban a munkaidő irányelv megújítása


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Kétnapos konferencián vitatja meg a Magyar Tudományos Akadémia több kutatóintézete az európai uniós tagságból adódó munkaügyi és migrációs kérdéseket, többek között a roma lakosságot érő diszkriminációkat, a külföldiek magyarországi munkavállalását, illetve a heti munkaidővel kapcsolatos kérdéseket.

Tardos Katalin, az MTA Szociológiai Kutató Intézetének tudományos főmunkatársa elmondta, hogy a roma lakosságot elsősorban a munkahelyi felvételnél és elbocsátásnál éri a diszkrimináció. Érezhető még ez a megkülönböztetés a felajánlott munkaviszony, munkakör jellegében, a besorolásban, az előmenetelben, a fizetésben is.

Tóth Judit, a Szegedi Tudományegyetem docense többek között arról beszélt, hogy Magyarországon 1996 és a múlt év között 20 ezerről 66 ezerre nőtt a legálisan munkát vállaló külföldiek száma. A külföldiek többsége Budapesten és Pest megyében vállal munkát, sok még a külföldi munkavállaló Fejér, Esztergom, Veszprém megyében, illetve Bács-Kiskun és Csongrád megyében is. A szlovák állampolgárok szabadon vállalhatnak Magyarországon munkát, ehhez nem szükséges munkavállalási engedély csak regisztráció. Sokan viszont nem regisztráltatják magukat, ezért a nyilvántartott 20 ezres szlovákiai munkavállalónál a gyakorlatban többen dolgoznak Magyarországon, a kutató becslése szerint 30 ezren.

Fodor T. Gábor ügyvéd, munkajogász arról szólt, hogy az Európai Unióban jelenleg is folyamatban van a munkaidő irányelv megújítása, de az Egyesült Királyság mindenképpen fenn akarja tartani a kívülmaradás intézményét, nem sikerül közösen elfogadható kompromisszumra jutni a tagállamoknak. Ez az intézmény annyit jelent, hogy a munkaadó megállapodhat a munkavállalóval a heti 48 óránál hosszabb munkaidőről. Az Egyesült Királyság szerint az egyes munkavállalók nem korlátozhatók abban a jogukban, hogy mennyi munkát végezzenek.

Az irányelv megújításnak foglalkoznia kell majd az ügyeleti idő kérdésével is – hangsúlyozta Fodor T. Gábor. Az Európai Bíróság több döntése szól arról, hogy az ügyeleti idő is munkaidő, erre az időre is munkabér jár, illetve ez az idő is beleszámít a ledolgozható munkaidőre vonatkozó korlátok kiszámításába. Mint mondta, már Magyarországon is alkotmánybírósági döntés van arról, hogy az ügyeleti idő nem független a munkaidőtől.

Forrás: Origo


Kapcsolódó cikkek

2024. május 8.

Nyugdíjbiztosítás: nem jár automatikusan az adójóváírás!

Az előző évben az államilag támogatott nyugdíjbiztosítási számláikra összesen 145,5 milliárd forintot fizettek be az ügyfelek. Ez szerződésenként csaknem 300 ezer forintnyi befizetést jelent, vagyis a tárgyévi befizetés után járó 20 százalékos adójóváírás a biztosítottakat átlagosan 60 ezer forintnyi adóvisszatérítéshez juttatja. Ez azonban nem jár automatikusan: az összeget csak azok számlájára utalja az adóhatóság, akik ezt a május 21-ig benyújtandó szja-bevallásukban külön igénylik – figyelmeztet a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ).

2024. május 8.

Áfateher a marketingakciókban, promóciókban

Tapasztalataink szerint sok a bizonytalanság a különböző marketingakciók, árengedményi konstrukciók áfa-kezelése tekintetében. Kis túlzással azt állíthatjuk, hogy ahány adóalany, annyiféle áfakezelés. Nagyon sok konstrukció, eljárás létezik (kuponok, pontgyűjtő akciók, utalványok, árengedmények, ingyenesen juttatok termékek, szolgáltatások, szóróanyagok stb.), ám ezek a megoldások jelentős adókockázatot rejthetnek magukban.

2024. május 7.

Niveus: nem nagy siker eddig az eÁFA

Az eÁFA rendszert 2024 elején vezették be, de az elmúlt hónapok tapasztalati alapján eddig nem igazán használták a vállalkozások. A Niveus Consulting Group ügyfélkörében végzett nem reprezentatív felmérés alapján az derült ki, hogy az eÁFA rendszer sok esetben hibákkal küszködik és sok javítás vár még rá annak érdekében, hogy elterjedjen – olvasható a cég közleményében.