Folyamatban a munkaidő irányelv megújítása


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Kétnapos konferencián vitatja meg a Magyar Tudományos Akadémia több kutatóintézete az európai uniós tagságból adódó munkaügyi és migrációs kérdéseket, többek között a roma lakosságot érő diszkriminációkat, a külföldiek magyarországi munkavállalását, illetve a heti munkaidővel kapcsolatos kérdéseket.

Tardos Katalin, az MTA Szociológiai Kutató Intézetének tudományos főmunkatársa elmondta, hogy a roma lakosságot elsősorban a munkahelyi felvételnél és elbocsátásnál éri a diszkrimináció. Érezhető még ez a megkülönböztetés a felajánlott munkaviszony, munkakör jellegében, a besorolásban, az előmenetelben, a fizetésben is.

Tóth Judit, a Szegedi Tudományegyetem docense többek között arról beszélt, hogy Magyarországon 1996 és a múlt év között 20 ezerről 66 ezerre nőtt a legálisan munkát vállaló külföldiek száma. A külföldiek többsége Budapesten és Pest megyében vállal munkát, sok még a külföldi munkavállaló Fejér, Esztergom, Veszprém megyében, illetve Bács-Kiskun és Csongrád megyében is. A szlovák állampolgárok szabadon vállalhatnak Magyarországon munkát, ehhez nem szükséges munkavállalási engedély csak regisztráció. Sokan viszont nem regisztráltatják magukat, ezért a nyilvántartott 20 ezres szlovákiai munkavállalónál a gyakorlatban többen dolgoznak Magyarországon, a kutató becslése szerint 30 ezren.

Fodor T. Gábor ügyvéd, munkajogász arról szólt, hogy az Európai Unióban jelenleg is folyamatban van a munkaidő irányelv megújítása, de az Egyesült Királyság mindenképpen fenn akarja tartani a kívülmaradás intézményét, nem sikerül közösen elfogadható kompromisszumra jutni a tagállamoknak. Ez az intézmény annyit jelent, hogy a munkaadó megállapodhat a munkavállalóval a heti 48 óránál hosszabb munkaidőről. Az Egyesült Királyság szerint az egyes munkavállalók nem korlátozhatók abban a jogukban, hogy mennyi munkát végezzenek.

Az irányelv megújításnak foglalkoznia kell majd az ügyeleti idő kérdésével is – hangsúlyozta Fodor T. Gábor. Az Európai Bíróság több döntése szól arról, hogy az ügyeleti idő is munkaidő, erre az időre is munkabér jár, illetve ez az idő is beleszámít a ledolgozható munkaidőre vonatkozó korlátok kiszámításába. Mint mondta, már Magyarországon is alkotmánybírósági döntés van arról, hogy az ügyeleti idő nem független a munkaidőtől.

Forrás: Origo


Kapcsolódó cikkek

2024. május 24.

A közvetett adózás rendszere Egyiptomban (1. rész)

Egyiptom modern áfa-szabályozása 2016-ra datálható, ekkor lépett életbe az új áfa-törvény, amely felváltotta a korábbi termék-szolgáltatás jellegű adót. A törvény két jelentős módosításon esett át, először 2020-ban, majd 2022-ben.

2024. május 24.

Törvényi kötelezettség lett a fenntarthatóság: az új hazai ESG szabályozás lényeges szereplői (3. rész)

A hazai ESG szabályozás új mérföldkövének számító 2023. évi CVIII. törvény rendelkezéseit feldolgozó cikksorozatunk harmadik és egyben utolsó részében a törvény által létrehozott intézményi struktúra legfontosabb szereplőit, azok feladatköreit, valamint az ESG keretrendszerhez kapcsolódó nyilvántartások legfontosabb szabályait mutatjuk be.

2024. május 23.

NAV: fiktív számlákat fogadott be több gyógyszertár

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) egy számlázási láncolat ellenőrzésekor négy gyógyszertárnál állapította meg, hogy fiktív számlákat fogadtak be. A gyógyszertárak 6,5 millió forint adót vallottak be utólag, azt befizették a költségvetésbe, a számlakibocsátó cégek adószámait a hatóság törölte.