Fontos adózási szempontok


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A munkavállalók üdülését, pihenését a cégek többsége támogatja valamilyen módon. Ennek formája sokféle lehet. Az adózási szempontokat figyelembe véve sokat spórolhatnak a vállalkozások, ha nem – a közterheket tekintve a legdrágább, ám az eljárást tekintve a legegyszerűbb – pénzbeli üdülési hozzájárulást adják az alkalmazottaknak, hanem olyan támogatási formát választanak, amelyet valamilyen módon kedvezményeznek az adótörvények.

A pénzben fizetett üdülési hozzájárulás ugyanis adóköteles jövedelem. Ha munkavállaló kapja, akkor bérnek minősül, ha társas vállalkozás nyújtja a tagjának egyéb személyi kifizetésként, akkor nem önálló tevékenységből származó, más esetben pedig egyéb jövedelem. Vagyis mindegyik esetben az szja-törvény szabályai szerint az összevont jövedelem részeként igencsak hatalmas adóteher alatt „roskadozik”.

Nem így az utóbbi években egyre elterjedtebb, a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány által kibocsátott üdülési csekk. A hatályos szabályok szerint ugyanis mind a magánszemély, mind a gazdálkodó szervezet számára személyenként évente a minimálbér összegéig – az idén 65 500 forintig – adómentes a belföldi magánszemélynek juttatott üdülési csekk. Érdemes azonban azzal is tisztában lenni, hogy ez a támogatási forma 2006. január elseje óta azon adómentes juttatások közé tartozik, amelyek együttes értékének az évi 400 ezer forintot meghaladó része a munkáltatónál adóköteles béren kívüli juttatásnak minősül. A kifizetőknek, munkáltatóknak a juttatás nyújtása előtt érdemes áttanulmányozniuk az üdülési csekkre vonatkozó szabályokat, mert 2007. január elsejétől is történt változás. Ilyen fontos módosítás, hogy év elejétől már nem a kifizető, hanem csak a munkáltató által a munkavállalójának ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott üdülési csekk adómentes. Ugyanez vonatkozik a munkavállaló közeli hozzátartozójára, a szakképző iskolai tanulóra, a kötelező szakmai gyakorlatának ideje alatt a felsőfokú iskolai hallgatóra, valamint a nyugdíjasra és annak közeli hozzátartozójára is. Üdülési csekk adómentesen a szövetkezet tagjainak, a gazdasági társaságok személyesen közreműködő tagjainak, valamint ezen juttatók nyugdíjas tagjainak, illetve ezek közeli hozzátartozóinak is adható.
Bár egyre inkább terjed a cégek körében az üdülési csekk, mégis van olyan vállalkozás, ahol nem kapnak ilyen juttatást a dolgozók. Mégpedig – például – azért, mert az ahhoz kapcsolódó adminisztrációs kötelezettséget nem vállalja a vállalkozás. De az is előfordul, hogy saját üdülőt üzemeltetnek, vagy más kifizető által fenntartott üdülőben van lehetőség a dolgozóknak pihenésre. Ebben az esetben adózási szempontból hasonló szabályokat kell alkalmazni, mint az üdülési csekk esetében. Vagyis adómentes természetbeni juttatásnak minősül a munkáltató által a munkavállaló és annak közeli hozzátartozója részére adott ingyenes vagy kedvezményes üdülési szolgáltatás szokásos piaci értékének személyenként a minimálbér összegét meg nem haladó értéke. Ennek feltétele azonban az, hogy a szolgáltatást a munkáltató, a szakszervezet saját vagy kezelésében lévő belföldi üdülőjében nyújtsák, azonban ugyanebben az évben a munkáltató üdülési csekket nem adhat ezen magánszemélynek. Ez az adómentesség a munkavállaló közeli hozzátartozójára is érvényes, sőt a munkáltatóval kapcsolt vállalkozási jogviszonyban álló cégek üdülőire is vonatkozik. Azt azonban érdemes tudni, hogy üdülési szolgáltatást bérelt üdülőben nem lehet elszámolni, üdülőnek ugyanis ezen szempontból csak a nem üzleti célú közösségi szabadidős szálláshely-szolgáltatásról szóló kormányrendelet szerint üdülőként nyilvántartásba vett szálláshely minősül.

Forrás: Világgazdaság


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Fontos transzferár-kötelezettségek és határidők | A pénz beszél

Május 31-ig kell elkészíteniük a társasági adóbevallásukat a naptári éves adózóknak. Azon cégek esetében, amelyek kapcsolt ügyleteket is bonyolítottak az adóévben, transzferár-nyilvántartás készítési, valamint transzferár-adatszolgáltatási kötelezettség is felmerülhet. Összefoglaljuk a legfontosabb teendőket.

2024. május 17.

Törvényi kötelezettség lett a fenntarthatóság: új jelentéstételi és beszámolási követelmények (2. rész)

Az Országgyűlés 2023. decemberében elfogadta a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségről és fenntarthatósági átvilágítási kötelezettségről szóló törvényt, amelynek az érintett vállalkozásokra irányadó fenntarthatósági célú átvilágítási, valamint jelentéstételi és beszámolási kötelezettségeket megállapító rendelkezései már január 1-jétől hatályosak. A törvényt feldolgozó cikksorozatunk második részében a fenntarthatósági jelentéssel és az ESG beszámolóval foglalkozunk.

2024. május 16.

A transzferárazás rejtett csapdái

A NAV ellenőrzési gyakorlatában egyre komolyabb szerepet kap a transzferárazás auditja. Ráadásul a vonatkozó szabályok is évről-évre egyre összetettebbek. A transzferár-dokumentációs határidők közeledtével érdemes végigtekinteni, hogy mik azok a rejtett csapdák, amelyeket kerüljünk el a dokumentáció és az adatszolgáltatás elkészítésekor. Ebben van segítségünkre a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.