Kapcsolódó termékek: Adózási kiadványok, Adó Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Franciaország GDP-jének 1,7 és 2,3 százaléka közé tehető az éves adócsalás, amelynek összege 29,1 és 40,2 milliárd között mozog és ˝inkább alacsonynak˝ tekinthető – áll a Kötelező Befizetések Tanácsának jelentésében, amelyet kedden ismertetett a Les Échos című francia gazdasági napilap.
A legtöbb csalás Franciaországban az áfá-val történik (7,3 és 12,4 milliárd euró között) megelőzve a társasági adót (4,6 milliárd euró), a személyi jövedelemadót (4,3 milliárd euró) és a helyi adókat (1,9 milliárd euró). A 250 oldalas jelentés a szociális pénzügyi csalások összegét 8,4 és 14,6 milliárd euró közé becsüli, amelynek nagy része a feketemunkák után be nem fizetett szociális járulékokból adódik.
A 29,1 és 40,2 milliárd euró közé becsült adócsalásból be nem folyó összeg tulajdonképpen a francia állam 36,5 milliárd eurós költségvetési deficitjének felel meg. A jelentés nem foglalkozik a szociális juttatásokkal (családi segély, munkanélküli segély) való visszaélésekkel.
Az adóellenőrzések gyakorisága szektoronként nagyon változó (0,2 százalék a mezőgazdaságban szemben a 7 százalékos autóiparral), ezért a kisszámú céget érintő „hosszú és kimerítő” ellenőrzések helyett a jelentés a legnagyobb kockázatot mutató adózók ellenőrzését javasolja.
Mivel a pénzügyi csalások is egyre inkább határokon átnyúlóak és a szolgáltatások szabad áramlásával könnyebbé váltak nemzetközi szinten, a jelentést készítő francia hatóság az Europol mintájára az Európai Unió tagállamainak adminisztrációs szervezetei közti megerősített együttműködés keretében egy, az adócsalások ellen fellépő európai hivatal létrehozását kezdeményezi.
Forrás: PrivátBankár
Május 31-ig kell elkészíteniük a társasági adóbevallásukat a naptári éves adózóknak. Azon cégek esetében, amelyek kapcsolt ügyleteket is bonyolítottak az adóévben, transzferár-nyilvántartás készítési, valamint transzferár-adatszolgáltatási kötelezettség is felmerülhet. Összefoglaljuk a legfontosabb teendőket.
Az Országgyűlés 2023. decemberében elfogadta a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségről és fenntarthatósági átvilágítási kötelezettségről szóló törvényt, amelynek az érintett vállalkozásokra irányadó fenntarthatósági célú átvilágítási, valamint jelentéstételi és beszámolási kötelezettségeket megállapító rendelkezései már január 1-jétől hatályosak. A törvényt feldolgozó cikksorozatunk második részében a fenntarthatósági jelentéssel és az ESG beszámolóval foglalkozunk.
A NAV ellenőrzési gyakorlatában egyre komolyabb szerepet kap a transzferárazás auditja. Ráadásul a vonatkozó szabályok is évről-évre egyre összetettebbek. A transzferár-dokumentációs határidők közeledtével érdemes végigtekinteni, hogy mik azok a rejtett csapdák, amelyeket kerüljünk el a dokumentáció és az adatszolgáltatás elkészítésekor. Ebben van segítségünkre a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
