Gyanúsan keveset keresnek az alkalmazottak?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Több tízmilliárd forintnyi bevételt hozhat az állam konyhájára, hogy az APEH most már szisztematikusan vizsgálja az adott szakmában szokatlanul alacsony pénzen foglalkoztató cégeknél, nem adnak-e más úton-módon jövedelmet.

A színlelt szerződések után 2006. szeptember elsejével a megduplázott minimális járulékalap lett a cégek APEH-mumusa. Míg az év első felében a valós munkaviszonyt megbízási vagy vállalkozási jogviszonyként feltüntetőknek ígért kampányellenőrzést a pénzügyi kormányzat, a munkaviszonyok tisztázásának kiemelt eszköze az év végére a dupla járulékalappal kapcsolatos bejelentések ellenőrzése lett. Ugyanis amelyik foglalkoztató, illetve kifizető az ágazati bérviszonyok vagy a vállalkozás jövedelmezősége miatt nem tudja megadni a havi 125, illetve 2007-ben 131 ezer forintos nettó bért – ez a dupla járulékalap, vagyis a minimálbér kétszerese -, az a járulékokat és az adót is fizetheti az alacsonyabb összeg után, csak erről tájékoztatnia kell az adóhatóságot.

A nyári adócsomag bejelentésekor azt ígérték, elsősorban azoknál a bejelentőknél néz majd szét az APEH, ahol az érintett foglalkoztatott például menedzseri vagy ügyvezetői pozícióban van, vagy ha az ágazatban szokásos bérek jellemzően jóval felülmúlják a bejelentett bér, illetve a minimálbér összegét – utóbbi esetre leginkább az idegenforgalomból származó példák hangzottak el a szaktárca előadásain.


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Törvényi kötelezettség lett a fenntarthatóság: új jelentéstételi és beszámolási követelmények (2. rész)

Az Országgyűlés 2023. decemberében elfogadta a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségről és fenntarthatósági átvilágítási kötelezettségről szóló törvényt, amelynek az érintett vállalkozásokra irányadó fenntarthatósági célú átvilágítási, valamint jelentéstételi és beszámolási kötelezettségeket megállapító rendelkezései már január 1-jétől hatályosak. A törvényt feldolgozó cikksorozatunk második részében a fenntarthatósági jelentéssel és az ESG beszámolóval foglalkozunk.

2024. május 16.

A transzferárazás rejtett csapdái

A NAV ellenőrzési gyakorlatában egyre komolyabb szerepet kap a transzferárazás auditja. Ráadásul a vonatkozó szabályok is évről-évre egyre összetettebbek. A transzferár-dokumentációs határidők közeledtével érdemes végigtekinteni, hogy mik azok a rejtett csapdák, amelyeket kerüljünk el a dokumentáció és az adatszolgáltatás elkészítésekor. Ebben van segítségünkre a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.