Ha megbukik a vállalkozások szolidaritási adója is, mit csinál a PM?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

˝Valószínűnek nem gondolt eset˝-nek minősítette a portfolio.hu kérdésére Veres János azt a feltételezést, hogy az Alkotmánybíróság (AB) egy már megérkezett beadvány alapján a vállalkozásokra vonatkozó 4%-os szolidaritási adót is megsemmisítheti. Kérdésünk másik része arra vonatkozott, hogy az elvárt adó kiesésének ma megismert ˝pótlási módszerét˝ alkalmazná-e a kormány akkor, ha az AB mégis a büdzsé számára kedvezőtlen döntést hozna (várhatóan a következő hónapokban).

A mai kormányszóvivői sajtótájékoztatón a pénzügyminiszter utóbbira úgy reagált, hogy ezzel a kérdéssel a mai ülésen nem foglalkozott a kabinet. Hozzátette azonban, hogy a kormány eltökélt a konvergenciaprogramban lefektetett hiánypálya tartásában. Amint korábban már beszámoltunk róla, a vállalkozások szolidaritási adója még a megsemmisített elvárt adónál is nagyobb bevételi tételt (kb. 150 mrd Ft-ot) jelent az idei költségvetésben.

Mint ismert: az elvárt adó miatt kieső mintegy 60 milliárd forintos bevétel ˝pótlását˝ két módon oldja meg a kormány: egyrészt az első félévi kieső bevételt (30 mrd Ft-ot) a központi egyensúlyi tartalék zárolásával kezel (ennyi pénz nem költhető el onnan), másrészt július elsejétől valamilyen új adóterhet tervez bevezetni, melynek bevételi hatása szintén 30 milliárd forint lenne.

Forrás: Portfólió


Kapcsolódó cikkek

2024. április 25.

Kisokos a közvetített szolgáltatásokról

Közvetített szolgáltatás fogalmával több adónemet illetően is találkozunk. A fogalmak különbözőek, így számos kérdés felvetődhet az értelmezésükkel, használatukkal kapcsolatosan. Ha a köznyelvi meghatározásból indulunk ki, akkor közvetítés szó alatt a kapcsolat megteremtését kell érteni, a két fél összekapcsolása értendő alatta. Ismertetjük a részleteket és egy érdekes jogesetet.