Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az Európai Uniós szabályozással összhangban, a korábbi cikkünkben már bemutatott DAC6 (avagy a 2018/822/EU sz. irányelv) magyar jogrendbe történő implementálásának határideje megváltozott.
Mint ahogyan korábbi cikkünkben is bemutattuk, a DAC6 egy Közösségi szinten elfogadott adatszolgáltatási kötelezettség a határokon átnyúló adókonstrukciókkal kapcsolatban. A magyarországi adózó érintett lehet, amennyiben Magyarországon kívül a világ bármelyik másik országa (pontosabban egy ott adóilletőséggel bíró személy vagy szervezet) is érintett az adókonstrukcióban. Az előbbi definíció alapján tehát a kizárólag belföldi, azaz magyar konstrukciókra nem vonatkozik az adatszolgáltatási kötelezettség. Továbbá az adatszolgáltatás nem terjed ki valamennyi adónemre: az általános forgalmi adó, a jövedéki adó és a járulék kivételt képeznek.
Magyar adóilletőségű adózók esetén – főszabály szerint – a címzett (vagyis aki számára adatot kell szolgáltatni) a Nemzeti Adó- és Vámhatóság (NAV), de a konstrukció sajátosságai miatt előfordulhat, hogy egy másik ország hatósága felé kell az adatokat bejelenteni. Az adatszolgáltatás pontos, magyar részletszabályait az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény július 1-jétől hatályos V/F. fejezete és 4. sz. melléklete tartalmazzák.
A mostani változás (határidő-hosszabbítás) egy Közösségi szinten meghozott döntés következménye, amelynek oka az egész világot sújtó COVID-19 járvány, valamint az azzal járó kijárási korlátozások, ill. gazdasági recesszió. Bár az EU 3 hónapos haladékot adott, a magyar jogalkotó ezzel szemben 6 extra hónapot biztosít az érintett magyarországi adózók részére.
Nagyon fontos azonban, hogy a DAC6 az Európai Unióban, így Magyarországon is hatályba lépett 2020. július 1-jén, vagyis az adatszolgáltatási kötelezettség kezdődátuma nem változott. A határidő-hosszabbítás következtében azonban az eredetileg tervezett 2020. augusztus 31-e helyett az adatszolgáltatásra nyitva álló határidő Magyarországon 2021. február 28-a lesz, a 2018. június 25. és 2020. június 30. között időszakban létrehozott (vagy legalábbis elkezdett) határon átnyúló adózási konstrukciók esetében. Vagyis az adatszolgáltatásra kötelezett magyarországi adózóknak eddig kell adatot szolgáltatniuk a NAV számára az érintett konstrukció részleteiről.
A 2020. július 1. és 2020. december 31. közötti időszakban létrehozott (elkezdett) konstrukciók kapcsán a jelentéstételre vonatkozó 30 napos határidő 2021. január 1-jén kezdődik. Az említett dátumokkal szoros összefüggésben a NAV legkorábban 2021. április 30-ig szolgáltat adatot a többi európai hatóság számára.
A fent részletezett határidő-hosszabbítás kiváló lehetőség arra, hogy minden cég felülvizsgálja, vajon érintett lehet-e az adatszolgáltatásban. A vizsgálat egy kétlépcsős teszt eredménye, a teszt során ráadásul több aspektust is figyelembe kell venni, éppen ezért mindenképpen érdemes egyrészt időben elkezdeni a vizsgálatot, másrészt javasolt tanácsadót is bevonni, ha bizonytalanok vagyunk az adott ügylet megítélésében.
A cikk szerzője dr. Füleki Tamás, a VGD Hungary adótanácsadója. A VGD Hungary Kft. az Adó Online szakmai partnere.
