Kapcsolódó termékek: Adózási kiadványok, Adó Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Mégsem kell fordított áfát fizetni a takarítóknak és a kertészeknek – a hírt a Pénzügyminisztérium (PM) még nem erősítette meg, ám valószínűsíti az a tény, hogy a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesülete (MKOE) már nem kíván az áfatörvény ügyében az Alkotmánybírósághoz fordulni.
A Számviteli Szakemberek Egyesülete és a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesülete (MKOE) képviselőit a Pénzügyminisztérium szakállamtitkári szinten fogadta, hogy a szakmai képviseletek által felvetett, az áfatörvény egyes részeivel kapcsolatos észrevételeket, javaslatokat megbeszéljék.
Az MKOE fővárosi szervezetének elnöke, Ruszin Zsolt úgy értékelte az egyeztetést, hogy annak eredményeként okafogyottá vált az áfatörvénnyel kapcsolatos alkotmánybírósági beadványtervezetük. Az MKOE a lehetséges változásokról többet nem árult el, a PM egyelőre nem mondott részleteket arról, miféle állásfoglalást adnak ki hamarosan.
Nyilvánvaló ugyanakkor, hogy legalábbis részben meghallgatásra találtak az érdekképviseleti szervezet áfatörvénnyel kapcsolatos panaszai, amelyek többek közt az új jogszabály és az uniós jogrendszer között feszülő ellentétre hívták föl a figyelmet.
Tavaly novemberben fogadta el a parlament az idei évre érvényes több száz paragrafusmódosítást tartalmazó adócsomagot. Azóta számos szakmai fórumon fogalmazódtak meg kritikai észrevételek, jelezve az alkalmazás nehézségeit, ellentmondásait. A fordított adózás szabályának nem egyértelmű megfogalmazása miatt például egyre-másra merültek fel a kérdések, vajon kikre is vonatkozik és kikre nem.
Ruszin Zsolt hívta fel rá a figyelmet, hogy a magyar jogszabály alapjául szolgáló uniós irányelvben nem a magyar megfogalmazás szerinti ingatlanhoz kapcsolódó építés-szerelési, fenntartási, takarítási, tisztítási, karbantartási, javítási, átalakítási és bontási szolgáltatások nyújtása esetében, hanem építési szolgáltatások, ideértve az ingatlanhoz kapcsolódó javítási, tisztítási, karbantartási, átalakítási és bontási szolgáltatásokat, valamint a 14. cikk (3) bekezdése értelmében termékértékesítésnek minősülő építési munkák átadása szerepel.
Így a magyar jogszabály viszont helytelenül bevont olyan szereplőket – például a takarítókat és a kertészeket is – a fordított áfa körébe, akiknek ott az uniós irányelv szerint semmilyen keresnivalójuk nem lenne.
Sokáig úgy tűnt azonban, hogy a megfogalmazott észrevételek nem találnak meghallgatásra, főleg nem eredményezik a törvény egyes részleteinek átdolgozását. Ezt mi sem jelzi jobban, mint hogy az APEH a honlapján január 8-án megjelentetett egy közleményt is, amiben értelmezni igyekszik a jogszabályt. Kifejti, hogy az áfatörvény 142. paragrafusában az építési tevékenység helyett tévesen kiindulópontnak tekintett ingatlan fogalmán mit is kell érteni a polgári törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény szerint.
Az értelmezés (ingatlan a földterület, a felépítmény, valamint ezek alkotórésze, vagyis az ezekkel tartósan oly módon egyesített dolgok, hogy az elválasztással a dolog vagy elválasztott része elpusztulna, illetőleg az elválasztással értéke vagy használhatósága számottevően csökkenne) azt eredményezte, hogy takarító, kertépítő cégek kezdtek el fordítottan adózni, illetve jó pár vállalkozó kezdte el törni a fejét, hogy az általa végzett tevékenységgel, szolgáltatással érintett dolgok alkotórészei kapcsolatban vannak-e az ingatlan fogalmával.
Az MKOE ekkor döntött úgy, hogy az áfatörvény egyes részeivel kapcsolatos alkotmányossági aggályait írásba foglalva jogszabály-módosítást javasol. A beadvány megszületett, de időközben egyeztetést kezdeményeztek a PM-mel, amire volt is fogadókészség. Az alkotmánybírósági beadványt már nem kívánják útjára bocsátani, ami azt jelzi, fő céljait elérte az érdekképviselet.
Sőt az egyes – pusztán újdonságuk okán jogszabály-értelmezést igénylő – kérdésekben az egyeztetés tovább folyik, amelyben az MKOE továbbra is együttműködik a Pénzügyminisztériummal – értesültünk Ruszin Zsolttól.
A PM nem nyilatkozott konkrétan a FigyelőNet megkeresésére az ügyben, ugyanakkor jelezte: az elmúlt másfél hónapban egyeztetések sora zajlott le, amelyeknek fő célja az volt, hogy segítsenek a piaci szereplőknek az új jogszabály értelmezésében. Mindeközben olyan gondok is felmerültek, amelyek megoldása a PM-re hárul, s lépéseket tesznek majd a gondok orvoslására.
Forrás: FigyelőNet
Május 31-ig kell elkészíteniük a társasági adóbevallásukat a naptári éves adózóknak. Azon cégek esetében, amelyek kapcsolt ügyleteket is bonyolítottak az adóévben, transzferár-nyilvántartás készítési, valamint transzferár-adatszolgáltatási kötelezettség is felmerülhet. Összefoglaljuk a legfontosabb teendőket.
Az Országgyűlés 2023. decemberében elfogadta a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségről és fenntarthatósági átvilágítási kötelezettségről szóló törvényt, amelynek az érintett vállalkozásokra irányadó fenntarthatósági célú átvilágítási, valamint jelentéstételi és beszámolási kötelezettségeket megállapító rendelkezései már január 1-jétől hatályosak. A törvényt feldolgozó cikksorozatunk második részében a fenntarthatósági jelentéssel és az ESG beszámolóval foglalkozunk.
A NAV ellenőrzési gyakorlatában egyre komolyabb szerepet kap a transzferárazás auditja. Ráadásul a vonatkozó szabályok is évről-évre egyre összetettebbek. A transzferár-dokumentációs határidők közeledtével érdemes végigtekinteni, hogy mik azok a rejtett csapdák, amelyeket kerüljünk el a dokumentáció és az adatszolgáltatás elkészítésekor. Ebben van segítségünkre a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
