Hiánynövelő lépések


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az elmúlt háromnegyed évben meghozott, s az idei költségvetés szempontjából releváns kormányzati döntések összességében a 2013-as büdzsé deficitjének növelése irányába hatottak – derül ki jegybanki szakértők számításaiból. Az InfoTandem heti infografikája.


A jegybanki szakemberek az államháztartást vizsgáló, február közepén elkészült anyagukban áttekintették azon kormányzati lépések idei hatásait, amelyekre a Magyar Nemzeti Bank 2012 májusában összeállított középtávú elemzése óta került sor. A szóban forgó négy nagyobb költségvetési csomag és számos kisebb intézkedés bevételi oldali következményeit az InfoTandem múlt heti infografikája foglalta össze. Ebből kiderült, hogy az 2013-as büdzsé szempontjából az elmúlt mintegy háromnegyed év egyenleget javító és rontó fejleményei együttesen 126 milliárd forinttal javították a szaldót. Ezúttal azt nézzük meg, miként fest a mérlegük a kiadási oldalra ható változásoknak, s vajon összességében milyen előjelű összhatás adódik.

A szakértők a nettó hatások számszerűsítésekor egyebek mellett számoltak az egyes intézkedések miatti közvetlen adóbevétel-kieséssel, illetve a megvalósítással kapcsolatban esetleg felmerülő beruházási, fenntartási költségekkel (például az e-útdíj rendszer kiépítése kapcsán). Emellett megbecsülték, hogy az adóbevételeket növelő intézkedések mennyire terhelik a céges nyereséget, és így mekkora társasági adóbevétel-kiesést okozhatnak.

Nos, amíg a bevételi oldal viszonylag jól jött ki a vizsgált fejleményekből, addig a 2012 májusa óta bekövetkezett kiadásoldali változások egyértelműen a hiány emelkedése irányába hatottak. Kisebbségben vannak ugyanis azok a tételek, amelyek nettó megtakarítást hoztak. Lényegében két ilyet lehet megemlíteni. Egyrészt azt, hogy a közszférában választani kell, valaki bért vagy nyugdíjat akar-e kapni, a kettő együtt nem megy. E húzás ugyan tartós kiadáscsökkenést eredményezhet, ám súlya minimális: hatása a GDP 0,1 százalékát sem éri el. Hasonló nagyságrendet képvisel – ám eleve átmeneti módon – az a megtakarítás, amely annak köszönhető, hogy elhalasztották a 2013-ra tervezett tanári életpálya program bevezetését.

A másik oldalon, a 2012 májusában az MNB-szakértők által feltételezetthez képest ront a helyzeten egyes kiadási előirányzatok emelkedése, továbbá az is, hogy az infláció alultervezése miatt a kalkuláltnál többet kell majd kifizetni a nyugdíjasoknak. A már említett e-útdíj szintén a nem várt kiadások közé tartozik, s az egészségügy is elvisz pluszban több mint 30 milliárdot.
Mindent egybevetve, ha a kiadási oldalon várható 200 milliárdos költségemelkedés szembeállítjuk a bevételi oldal 126 milliárd forintos pluszpénzével, akkor összességében 74 milliárdos hiánynövekmény adódik.


Kapcsolódó cikkek

2024. május 27.

NAV-Figyelő 21. hét: Változott a jegybanki alapkamat, adó-amnesztia, üzemanyagárak

A NAV útmutatót adott ki az utólagos részesedésbejelentéssel kapcsolatban, amelyben a leggyakrabban felmerülő kérdésekre kívánt válaszolni az adóamnesztia kapcsán. Továbbá változott a jegybanki alapkamat és az adóhatóság meghatározta a júniusi üzemanyagárakat is – derül ki a NAV-Figyelő eheti számából.

2024. május 27.

Év végi záráshoz, év eleji nyitáshoz kapcsolódó teendők a társasági adóban

A számviteli beszámoló és az annak adatain alapuló társaságiadó-bevallás elkészítése az egyik legfontosabb olyan feladat, amely egy üzleti év zárásához kapcsolódik. A társaságiadó-kötelezettség szempontjából az üzleti év utolsó napjának több szempontból is relevanciája van: gondoljunk csak azokra az adóalap-korrekciókra, amelyek olyan számviteli tételekhez kapcsolódnak, amelyeket év végén számol el egy gazdálkodó. Emellett az év vége egyben lehetőségeket is nyújt az adózás tervezéséhez, egy esetleges adózási-módváltás megfontolásához. Nem utolsósorban az év vége sok szempontból olyan határidőt is jelent, amelyre indokolt kiemelt figyelmet fordítani. A zárás mellett természetesen a nyitás során, a következő év kezdeti időszakában is számos feladat jelentkezhet, különösen a mérlegkészítés, illetve a társaságiadó-bevallás benyújtása határidejéig bezárólag. Ezek a feladatok adózótól függően rendkívül változatosak, így kimerítő listát lehetetlen adni. Az Adó szaklap írása azokat a jellemzően előforduló, megfontolásra érdemes szabályokat, teendőket emeli ki, amelyek az adózók széles rétegét érinthetik.

2024. május 24.

Az Európai Tanács új szabályokról állapodott meg a forrásadó-eljárásokra vonatkozóan

A Tanács megállapodásra jutott a kettős adóztatás alóli mentességre irányuló gyorsabb és biztonságosabb eljárásokról, amelyek hozzá fognak járulni a határokon átnyúló befektetések fellendítéséhez és az adóvisszaélések elleni küzdelemhez. Az úgynevezett FASTER-kezdeményezés célja, hogy a forrásadó-eljárásokat biztonságosabbá és hatékonyabbá tegye az EU-ban a határokon átnyúlóan működő befektetők, a nemzeti adóhatóságok és a pénzügyi közvetítők, például a […]