Hogy fizethetők újra a jelzáloghitelek?

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az MNB ajánlásában a fizetési késedelembe esett jelzáloghitel-adósoknak és a bankoknak is segít.

A Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) kiemelt célja, hogy a késedelmessé vált lakossági jelzáloghitel-szerződések esetében elősegítse az adósok fizetőképességének helyreállítását.  Ennél fogva kibocsátotta 1/2016.(III.11.) számú ajánlását, amelyben bemutatja azokat a magatartási formákat és jó gyakorlatokat, amelyeket az MNB a fizetési késedelembe esett jelzáloghitel-adósok, továbbá a már felmondott, ingatlannal fedezett követelések kötelezettjei fizetőképességének helyreállítása során elvár a pénzügyi intézményektől, a jogszabályokban meghatározott követelményeknek való megfelelés mellett.

A fizetőképesség biztosítása és az adósok védelme érdekében az ajánlás meghatározza azokat a minimális követelményeket, amelyek teljesülése a szerződés felmondása, illetve a felmondott szerződésből eredő követelés értékesítése és a fedezetérvényesítés előtt elengedhetetlen, ezáltal katalizálja az adósok és a pénzügyi intézmények közötti együttműködést és megállapodást. Az ajánlás további célja, hogy hatékonyabbá tegye a késedelmes adósok és a pénzügyi intézmények közötti kapcsolatfelvételt és kommunikációt, valamint iránymutatást adjon annak minimálisan követendő tartalmára.

Kiknek szól az ajánlás?

Az ajánlás pontosan meghatározza a címzetteket, akikre az ott írtak vonatkoznak.

Az ajánlás címzettjei a következők:

• a) a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) szerinti azon pénzügyi intézmény, amely fizetési késedelemmel érintett lakossági jelzáloghitelszerződéssel rendelkezik; 
• b) azon pénzügyi intézmény, amely az a) pont szerinti pénzügyi intézmények megbízásából eljár a követelések kezelése során; 
• c) a Hpt. szerinti pénzügyi intézménnyel összevont alapú felügyelet hatálya alá tartozó pénzügyi intézmény, amely felmondott lakossági jelzáloghitel-szerződésekből származó követeléseket kezel.

Az MNB elvárja, hogy a pénzügyi intézmény belső szabályzatban rögzítse a folyamatot, amely szerint az adósok helyzetére megfelelő megoldást keresi meg. Valamint rögzíteni kell benne az adósok részére adandó tájékoztatás elemeit, valamint az ügyintézésének elveit és az iratmintákat is.

Az ajánlás alkalmazandó:  

• a) a legalább 30 napos fizetési késedelemmel érintett lakossági jelzáloghitel-szerződésre; 
• b) a felmondott lakossági jelzáloghitel-szerződésből eredő követelésre, amely nem került átruházásra követeléskezelő részére, és amely esetében korábban nem került lefolytatásra jelen ajánlás szerinti eljárás; 
• c) a Hpt. szerinti pénzügyi intézménnyel összevont alapú felügyelet hatálya alá tartozó pénzügyi intézmény által kezelt követelésekre.

Fontos az együttműködés

Az ajánlás meghatározza, hogy az MNB kit minősít nem együttműködő pénzügyi intézménynek. Eszerint aki nem kísérelte meg legalább három alkalommal a kapcsolatfelvételt az adóssal, valamint aki a sikeres kapcsolatfelvételt követő három hónapon belül nem hoz létre írásos egyezséget neki felróható okból, vagyis nem követi az ajánlásban foglaltakat, azt nem tekinti együttműködő intézménynek.

Új szolgáltatásokkal bővült az Adó Online: díjmentes cikk és szaklap értesítő kérdés-válasz szolgáltatásunk kényelmesebb használata egyedi szaklap ajánlatok Részletes információk »

Azonban nem csupán a hitelintézeteknek, hanem az adósoknak is vannak kötelezettségei, amelyek alapján az MNB meghatározza azt is, hogy az adósok körében kit nem tekint együttműködőnek, ezek pedig az alábbiak:

• a) aki élő szerződés esetében legalább három, felmondott szerződésből eredő követelés esetében legalább kettő alkalommal bizonyítható módon elutasítja a kapcsolatfelvételt a kapcsolatfelvételi kísérlet során (a kapcsolatfelvétel elutasításának tekintendő az is, ha az adós a leveleket megkapja, de nem reagál rájuk); 
• b) aki elutasítja a helyzetértékeléshez szükséges azon releváns információk megadását, amelyek nem állnak a pénzügyi intézmény rendelkezésére; 
• c) aki szándékosan valótlan információt ad a pénzügyi intézmény számára a megoldáskeresési folyamat időtartama alatt; 
• d) aki bizonyíthatóan elutasítja a pénzügyi intézmény által felkínált, az adós által közölt adatok alapján reális megoldási lehetőségek mindegyikét; 
• e) akinek az együttműködési hajlandósága hiánya miatt a sikeres kapcsolatfelvételt követő három hónapon belül nem jön létre írásos egyezség, vagy az adós nem kezdi meg a javaslatnak megfelelő törlesztést; 
• f) aki nem teljesíti a megoldáskeresési folyamat eredményeként létrejött írásos egyezségben szereplő lényeges kötelezettségeit, fizetési késedelem esetén 30 napot meghaladó késedelembe esik; 
• g) ha adóstársak esetén egyik adós sem működik együtt a pénzügyi intézménnyel. 

Az ajánlás szerinti adós fogalmába a legalább 30 napos fizetési késedelemben lévő, fogyasztónak minősülő természetes személy adós, illetve adóstárs tartozik.

Kapcsolatfelvétel, kommunikáció

Az ajánlás elvárja, hogy a pénzügyi intézmény minden adóst, aki érintett az ügyben egyidejűleg keressen meg annak érdekében, hogy együtt tudjanak dönteni teherviselési képességüket illetően. Amennyiben a megkeresés postai úton valamilyen oknál fogva sikertelennek bizonyul úgy telefonos, vagy egyéb eszközöket is igénybe kell vegyen a hitelintézet a cél elérése érdekében. Azonban a kizárólag elektronikus felületen megküldött tájékoztató leveleket az ajánlásban foglaltak szerint az MNB nem támogatja, kizárólag akkor, ha ez csak a postai levelezés kiegészítő formáját képezi, és csak másolatként kerül megküldésre elektronikusan is a kapcsolatfelvételt megkísérlő tájékoztató. Fontos azonban, hogy az adós, kezes és zálogkötelezettel való kapcsolatfelvétel és kommunikáció utólag is bizonyítható legyen, így mindenképp olyan módot kell választania a pénzügyi intézménynek, amely ezt biztosítja. A kommunikáció szempontjából lényeges, hogy a pénzügyi intézménynek alternatívákat is fel kell ajánlania az adósok számára azon túl, hogy ellátja őket az összes olyan információval, amely elősegítheti a teljesítést. Az írásbeli tájékoztatásra vonatkozóan az ajánlás előírja azt is, hogy a hitelintézet közérthető módon fogalmazzon, kerülje a jogi szakkifejezések használatát, valamint hogy magyarázattal is szolgáljon, amely szintén közérthetően legyen megfogalmazva.

Külön eljárás az élő és a felmondott szerződésekre vonatkozóan

Az ajánlás külön-külön foglalkozik az élő szerződésekkel és a felmondott szerződésekkel. 
Legfontosabb különbségként a felhívó levelek tartalmi szempontjait és azokkal kapcsolatos eljárási szabályokat említi meg. Az élő szerződések esetén a Felhívó levél1, a felmondott szerződéseknél Felhívó levél2 megnevezéssel különíti el egymástól, melyeket az adósoknak, kezeseknek és a zálogkötelezetteknek is meg kell küldeni. Egyébként sem az élő, sem a felmondott szerződések esetén az MNB nem köti ki a kapcsolatfelvételi módok sorrendjét, vagyis akár telefonos, postán keresztüli, vagy személyes megkereséssel is megkezdhető a kapcsolatfelvétel.

Abban a tekintetben azonban már különbséget tesz a kétféle eljárás között az ajánlás, hogy míg élő szerződések esetén a pénzügyi intézmény legalább három alkalommal kell, hogy megkísérelje a kapcsolatfelvételt, addig a felmondott szerződések esetén határidőt szab meg, vagyis utóbbinál 2016. szeptember 30. napjáig kell legalább kettő alkalommal megpróbálnia felvenni a kapcsolatot az adósokkal. 

A felhívó levelekre vonatkozóan az ajánlás javasolja, hogy térjen el a pénzügyi intézmény valamennyi eddig megküldött levelétől annak érdekében, hogy ezzel is érzékeltesse együttműködési hajlandóságát.

A felhívó levelek tartalmára nézve az ajánlás egyértelműen tartalmaz különbségeket, azonban nagyobb részt azonosak az előírások. A kiküldendő 1- es és 2- es levélben (a továbbiakban együtt: levelek) az adósokat tájékoztatni kell a kapcsolatfelvétel okáról, a késedelmes tartozásokról (az 1- es és 2- es levélben különböző bontás szerint), arról, hogy milyen módon teljesíthet, illetve a felmondó1 esetén ha fizetési nehézség áll fenn, akkor keresse fel az ügyintézőjét. Továbbá tartalmazniuk kell a nemfizetés esetén fennálló következményeket is, valamint a felhívó1 levélben egyrészt az állami megoldásokat, másrészt azokat a lehetőségeket, amelyeket a hitelintézet tud biztosítani a fizetősképesség helyreállítása érdekében. Hangsúlyozni kell ezen túl a levelekben azt is, hogy az adós, kezes, zálogkötelezett vegye fel egymással a kapcsolatot annak érdekében, hogy a felmerült problémára közösen keressék a megoldást. Valamint a felhívó1 levélben fel kell tüntetni a jövőben esedékessé váló tőketartozást, és a késedelmes napok számát is. 

Három Navigátor adózási, számviteli témában, 15% kedvezménnyel
A csomag tartalmazza az Art. Navigátort, az Áfa Navigátort, és a Számviteli Navigátort, amelyek a csomagkedvezménytől függetlenül külön is rendelhetőek! Megrendelés >>

Amennyiben az élő szerződések esetében sem a telefonos, sem a fenti postai út (felhívó levelek megküldése) nem jár eredménnyel, abban az esetben tájékoztató levelet kötelesek küldeni a pénzügyi intézmények, amelyek tartalmát szintén meghatározza az ajánlás. Lényeges azonban, hogy a tájékoztató mindenképp érzékeltesse, hogy ez az utolsó lehetőség arra, hogy a fennálló problémára közösen megoldást találjanak. Ugyanezt a tájékoztatást a felmondott szerződések esetén már a felhívó levél2 kell, hogy tartalmazza.

Valódi megoldások kellenek

Az ajánlás részeletesen kitér a megoldáskeresés folyamatára is, valamint kihangsúlyozza, hogy valódi, azaz fenntartható megoldást kell a pénzügyi intézménynek kitalálnia a követelések kezelésére.

Az ajánlás meghatározza azt is, hogy az MNB mit tekint fenntartható megoldásnak, amelyek a következők: 

• a) a hitelügylet vagy követelés oly módon történő átstrukturálása vagy átütemezése, mely esetben az adós által fizetendő adósságszolgálat illeszkedik az adós mindenkori jövedelmi helyzetéhez figyelembe véve az adós szükséges kiadásait is. 
• b) a pénzügyi intézmény és az adós, a kezes, illetőleg zálogkötelezett együttműködése során kialakított, a fedezetül szolgáló ingatlan jelenlegi vagy jövőbeni értékesítését magukba foglaló megoldások, akár az a) bekezdésben foglaltakkal kombinált formában, a tartozás teljes amortizációját biztosítva; 
• c) a pénzügyi intézmény és az adós együttműködése során kialakított, a fedezetül szolgáló ingatlan jelenlegi értékesítését célzó olyan megoldások, amely lehetővé teszi az adós számára az ingatlan határozott időszakra szóló visszabérlését, majd az időszak végén az ingatlan visszavásárlását; 
• d) a fedezetül szolgáló ingatlan Nemzeti Eszközkezelő Zrt. részére történő értékesítése; 
• e) a természetes személyek adósságrendezési eljárásába történő belépése.

A fenntartható megoldásoknak azonban szükséges feltétele az adós megfelelő fokú együttműködési hajlandósága is, valamint az adós törekvése a pénzügyi intézménnyel történő megegyezésre. Ennek szellemében az MNB ajánlásában javasolja, hogy a pénzügyi intézmény az adósságszolgálati kötelezettségeknek való megfelelés helyreállítása érdekében tett lépéseit csak feltételesen, az adós teljesítéséhez kötve alkalmazza, különösen ha azok tartós kedvezményt is jelentenek számára.

Megegyezés alól nincs kivétel

Amennyiben a pénzügyi intézmény által felajánlott egyik megoldási javaslatot az adós elfogadja, akkor azt írásban, egyezség formájában kell deklarálni, amelyhez mindkét fél egybehangzó akaratnyilatkozata szükséges. 

Az ajánlásban foglaltakat a pénzügyi intézményeknek azonban komolyan kell venniük, hiszen az MNB kizárólag akkor fogadja el, hogy a pénzügyi intézmény nem képes további lépéseket tenni annak érdekében, hogy a szerződés teljesítővé váljon, illetve a tartozás rendezésre kerüljön, ha az adós a jelen ajánlásban definiált feltételek alapján nem együttműködőnek minősül, illetőleg ha az ajánlás szerinti megoldás keresési folyamatot lefolytatták, de az nem érte el a célját.

---