Hogyan csökkenthető a társasági adóelőleg?

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Érdemes megfontolni, hogy cégünk éljen-e az adóelőleg mérséklési kérelem lehetőségével annak érdekében, hogy ne vonjunk ki pénzt a vállalkozásunkból a ténylegesnél magasabb összegű adóelőleg befizetésével. Az adóelőlegek összegének csökkentési kérelmét indokolni kell. Mire figyeljünk, hogyan számoljunk?

A kisvállalkozások közül sokan most készítik el a 2011. évi társasági adóbevallásukat a 1129 jelű nyomtatványon. A 2011. évi tényleges társasági adófizetési kötelezettség alapján meg kell határozni a következő keresztév – a 2012. július 1. és 2013. június 30. közötti időszak – társasági adóelőleg kötelezettségét. Megjegyzem, hogy a helyi iparűzési adó befizetendő előlege hasonlóképpen működik.

Lényege ennek az adóelőleg-meghatározási módszernek, hogy az előző évi adót írjuk elő a következő 12 havi időszakra adóelőlegként. Ez természetes is, mert olyan adófajtákról van szó, amelyek zárlati- és számítási műveleteket igényelnek, így év közben nem lehet rendszeresen ezeket megoldani. Tehát a tárgyévi tényleges adatok alapján szinte megoldhatatlan lenne az előlegfizetés, nem beszélve a fiktív zárás kalkulációjában rejlő tévedési lehetőségekről.

Tehát a bázisév alapján fizetjük a társasági adóelőleget, aminek az a hátránya, hogy ha a tárgyévben jelentősen csökken például az árbevétel, vagy a nyereség, akkor jóval nagyobb összegeket fizetünk be adóelőlegként, mint amennyi majd a tényleges adó lesz. Ennek pedig az a következménye, hogy hosszú ideig – például 2013. júniusig – kell várnunk arra, hogy a befizetett adót visszakaphassuk, ami a mostani pénzügyi helyzetben elég kedvezőtlen körülmény.

Tekintettel arra, hogy jelenleg a kereslet csökkenése tapasztalható szinte minden területen, célszerű megfontolni, hogy éljünk-e az adóelőleg mérséklési kérelem lehetőségével annak érdekében, hogy ne vonjunk ki pénzt a vállalkozásunkból a ténylegesnél magasabb összegű adóelőleg befizetésével. A likviditás szempontjából ez fontos kérdés egy cég számára.

Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 42.§-a (2) bekezdésének értelmében, az adózó az adóelőleg módosítását kérheti az adóhatóságtól, ha előlegét az előző időszak (év, negyedév, félév) adatai alapján fizeti, és számításai szerint adója nem éri el az előző időszak adatai alapján fizetendő adóelőleg összegét. Ez a törvényhely teszi lehetővé, hogy a bázisalapon meghatározott adóelőlegünk mérséklését, csökkentését kérjük.

Az adóelőleg módosítását az esedékesség időpontjáig benyújtott kérelemben kezdeményezhetjük. A benyújtott kérelem elbírálásának ügyintézési határideje 30 nap. Az adóhatóságnak ennyi ideje van a döntését tartalmazó határozat meghozatalára.

Az adóelőlegek összegének csökkentési kérelmét indokolni kell. Ez azt jelenti, hogy számszaki adatokkal kell alátámasztanunk azt, hogy az érvényben lévő bázisalapú előleg összege túlzott a várható adóalapunkhoz, illetve a valószínűsített majdani társasági adónkhoz képest.

Mivel mikro-vállalkozásokról beszélek, példaként feltételezhetjük, hogy negyedévente fizetnek társasági adóelőleget. A 2011. évi társasági adóbevallásban meghatározott adóelőleg a 2012. év III. és IV. negyedévére, valamint a 2013. év I. és II. negyedévére vonatkozik. Tehát 2012. október 20-án kell először fizetni az új adóelőleget, mely időpontot megelőzően be kell nyújtani a mérséklési kérelmet. (Persze ez nem jelenti azt, hogy előbb ezt nem tehetjük meg. Az említett időszakok csak egy példát jelentenek, de utólag nem kérhető adóelőleg mérséklés.) Mire elkészül a 2011. évi beszámoló, lassan már fizetni kell a II. negyedévi társasági adóelőleget. (Most nem beszélünk a havi gyakoriságú előlegfizetőkről.) Időre van szüksége a könyvelőnek ahhoz, hogy elkészítse az adóelőleg mérséklési kérelem indoklását, melyben be kell mutatni:

• a 2012. évi várható nyereséget, amely az eredmény-kimutatás tervezetének összeállítását kívánja meg,
• és a 2012. évi társasági adó várható összegét, különös tekintettel az adóalapot és az adót módosító tényezőkre.

A nyereségminimumra vonatkozó számításról se feledkezzünk meg! Ezen kívül arra is figyelni kell, hogy van-e elhatárolt veszteségünk az előző évekről, amit a 2011-es bevallásban nem vettünk figyelembe. Vigyázat, mert a veszteség leírásának szabályai 2012-től megváltoztak, nehezebbé és korlátossá vált az elszámolás.
Különös figyelmet kell fordítani a kérelem tartalmának teljességére is, mert az adóhatóság ügyintézési határidejébe nem számít bele, ha hiánypótlásra, vagy a tényállás tisztázására irányuló irat pótlására szólítanak fel.

A társasági adóalanyok negyedik negyedéves előlegének fizetési határideje a feltöltésre kötelezettek esetében december 20. napja, egyéb adózók esetében – akik az értékhatár el nem érése miatt nem kötelezettek feltöltésre – a következő év január 20-a. Az utolsó negyedéves előleget akkor is meg kell fizetni, ha az éves várható adókötelezettség nem éri el a korábbi évek bevallásai alapján előírt előlegek összegét.

Mindezekre tekintettel a tapasztalat azt mutatja, hogy a kisvállalkozók mérséklési kérelmének sikeressége nagyban függ attól, hogy milyen időszak tényleges adatai állnak rendelkezésünkre a kérelem megalapozásához. Minél hosszabb időszak tényleges adataival rendelkezünk, és jól ismerjük a cég sajátosságait, nyereségképződésének ütemét, annál pontosabb lehet a teljes évre vonatkozó becslésünk. Ezért célszerű a harmadik és a negyedik negyedév adóelőlegének csökkentését vagy eltörlését kezdeményezni, mert akkorra az I-VIII havi kidolgozott tényleges adatok már rendelkezésre állnak, sőt a szeptember egy része is. (Ne feledje senki, hogy októberben könyveljük a szeptembert!) Miért vagyunk ennyire óvatosak?

Azért, mert az adózás rendjéről szóló törvény 172.§-ának (13) bekezdése szankcionálja, ha a mérséklési kérelemben alulkalkuláltuk a várható társasági adót. A törvény értelmében az adózó 20%-ig terjedő mértékű mulasztási bírságot fizet, ha az előző időszak adatai alapján előírt (bevallott) adóelőlegét mérsékelték, és ezért kevesebb adóelőleget fizetett, mint amennyit tényleges eredménye alapján kellett volna. A bírság alapja az előző időszak adatai alapján előírt (bevallott) adóelőleg és a mérsékelt adóelőleg különbözete.

Adó szaklapok kapcsolódó cikkei:

• De minimis kedvezmények a társasági adóban – Adó szaklap 2012/7. szám
• Értékcsökkenési leírás a társasági adóban – Adó szaklap 2012/4-5. szám
• A társasági adó alapjának módosító tételei 2012-től – Adó szaklap 2012/3. szám
• Társaságok fejlesztési tartaléka – Adó szaklap 2012/6. szám
• A 1129. számú bevallás az egyszeres és kettős könyvvitelt vezető adózók számára – Adó szaklap 2012/4-5. szám

Az Adó szaklapok a Complex Kiadó webshopjában lapszámonként is megvásárolhatók.

---