Hogyan ne fizessünk adót?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A vagyonosodási vizsgálatokkal növekvő érdeklődés tapasztalható az offshore cégek alapítása iránt. A legtöbb vállalkozó ugyanakkor nincs tisztában a helyes alkalmazással, ezért a lelkesedés után gyakori a csalódás. A multinacionális cégek viszont régóta és sikerrel alkalmazzák a gyakorlatot. Az adófizetést az kerülheti el a legsikeresebben, akinek különben a legtöbb pénze lenne arra.

Megalapítani és fenntartani egy offshore céget egyszerű és gyors folyamat. Az igazán fontos az, hogy pontosan tudjuk, mihez is kezdünk vele. Tudnunk kell, milyen adó melyik országban fog jelentkezni, illetve hol nem kell adót fizetnünk.

Ezért szükséges az érintett országok szabályait és a nemzetközi egyezményeket jól ismerő szakemberek tanácsa. Az általános adójogszabályoknál kedvezőbb lehetőségeket tudunk kihasználni, ha a kettős adóztatást elkerülő egyezmények lehetőségeivel élünk.

Lényeges a méret

A magyar vagyonosodási vizsgálatok ugrásszerűen megélénkítették az adótanácsadók forgalmát, de egy bizonyos összeg alatt nem érdemes offshore céget alapítani. Sok vállalkozó nem gondol erre, mert nincsenek hozzászokva a módszerhez, hiszen szemléletbeli váltást is igényel, ha offshore céget szeretnénk használni. Egy offshore fenntartása akár milliókat is jelenthet.

„Adótanácsadók és cégügyi szolgáltatók együttműködve kell hogy kidolgozzák az adótervet, ami egyébként a multinacionális cégeknél már magától értetődő feladat” – hangzott el dr. Rybaltovszki Péter, a Crystal World Wide ügyvezetőjének előadásában a Conforg Oktató és Tanácsadó Kft. szakmai konferenciáján, ahol nemzetközileg ismert tanácsadók mutatták be az offshore cégek alapításának szerepét az adótervezésben. A jó adóterv egy esetleges vagyonosodási vizsgálatnál is nagy segítséget jelent.

Bővebben olvashat erről a Figyelőnet-en

Forrás: Figyelőnet


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Törvényi kötelezettség lett a fenntarthatóság: új jelentéstételi és beszámolási követelmények (2. rész)

Az Országgyűlés 2023. decemberében elfogadta a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségről és fenntarthatósági átvilágítási kötelezettségről szóló törvényt, amelynek az érintett vállalkozásokra irányadó fenntarthatósági célú átvilágítási, valamint jelentéstételi és beszámolási kötelezettségeket megállapító rendelkezései már január 1-jétől hatályosak. A törvényt feldolgozó cikksorozatunk második részében a fenntarthatósági jelentéssel és az ESG beszámolóval foglalkozunk.

2024. május 16.

A transzferárazás rejtett csapdái

A NAV ellenőrzési gyakorlatában egyre komolyabb szerepet kap a transzferárazás auditja. Ráadásul a vonatkozó szabályok is évről-évre egyre összetettebbek. A transzferár-dokumentációs határidők közeledtével érdemes végigtekinteni, hogy mik azok a rejtett csapdák, amelyeket kerüljünk el a dokumentáció és az adatszolgáltatás elkészítésekor. Ebben van segítségünkre a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.